32613. lajstromszámú szabadalom • Kéményföltét

2 — alsó, vízszintes karimával ellátott (h) kúpból, továbbá több, eme kúppal és egymással lényegében véve párhuzamos, teljesen köralakú (i) gallérból és egy egyoldalán nyitott, tetőszerű (j) gallérból áll, mely (j) gallér az (e) hüvellyel van mereven öszszekötve, míg a (j) és (i) gallérok és a (h) kúp között a kapcsolatot a zeg-zug vonalban meghajlított és a (j i) gallérokhoz és (h) kúphoz szögecselt (k) bádogcsíkok létesítik, melyek közül egy az 1. ábrán látható. Mint azt már említettük, az (i) gallérok a (h) kúppal lényegesen párhuzamosak és evvel egyenlő hajlásszögű teljes kúpgyűrűkből állanak, ellenben a (j) gallér félkörnél valamivel hosszabb, egyik oldalán nyitott, hasonló alakú gyűrűből áll, mely azonban a nyitott oldalán meg van nyújtva, úgy hogy elől egy aránylag keskeny, a füst elvezetésére azonban elég nagy fölületű nyílás maradjon szabadon, melybe oldalt a szél be nem juthat. A sisak leírt szerkezete következtében egyrészt azt érjük el, hogy a szívóhatása leggyöngébb szélnél is igen erélyesen nyilvánul, másrészt pedig azt, hogy a szél a nyílásban — az eddigi nagynyílású sisakoktól eltérően — meg nem fogódzhatik. Ezenkívül a legfölső (i) gallérnak fölső élén oly nyújtványa van, mely a fölülről jövő szelet a (g) tányér felé tereli el, úgy hogy ez a kéménybe be nem juthat, hanem ezt, ép úgy az oldalról vagy alulról jövő szelet is a (j) gallér nyílása felé tereli, úgy hogy ez ejektorszerű hatást gyakorol a kiszívatandó füstre vagy levegőre. Hogy a sisak pontosan egyensúlyozható legyen, a sisaknak a széliránynak megfelelő könnyű beállását biztosító és a szokásos (1) fölső szélkakason kívül alkalmazott második (m) szélkakas beállíthatóan van az (ml) és (m2) rudak útján a (h) kúppal és a, fölső (1) szélkakassal összekötve. Ez a második szélkakas a sisak súlypontja alatt lévén elhelyezve, a szélerőt sokkal kedvezőbben értékesíti a sisak forgatására, mint a fölső (1) szélkakas. Eme második szélkakas és a föntebb leírt ágyazás alkalmazása következtében a sisak a széliránynak megfelelően igen könnyen áll be. Még tökéletesebbé teszi az egyensúlyozást a dísz gyanánt kiképezett, egyúttal merevítésre is szolgáló (m3) pántvas. Végül gondoskodtam egy egyszerű rögzítő berendezésről is, mely meggátolja, hogy a sisakot a vihar elragadhassa. Ez a berendezés lényegében véve abból áll, hogy az (a) csövön a sisak (h) kúpjának (n) karimája fölé fogódzó, egy csavar útján beállítható, rúgós szárral bíró (o) horgot alkalmaztam. Ha a sisakot tisztogatása vagy javítása czéljából le akarjuk emelni, a csavart megeresztjük, ekkor a horog szárának rugalmassága miatt az (n) karimáról leemelkedik és a sisak leemelését is lehetővé teszi, míg a csavar meghúzásánál ismét az (n) karima fölé íogódzik és így a sisak leemelését meggátolja. A fölső (1) szélkakas a (j) gallérhoz a (p) merevítő rudak útján is hozzá van kapcsolva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kéményföltét, jellemezve egy sisak által, mely az (a) cső fölött forgatható és az (e) hüvelyre szerelt, egymással zeg-zug vonalban meghajlított (k) bádogcsíkok segélyével mereven összekötött, karimás (h) alsó kúpból, több evvel lényegében párhuzamos, kúpos gyűrűkből alkotott, teljes kört képező (i) gallérból és egy félkörnél valamivel hosszabb, nyitott oldalán megnyújtott kúpos gyűrű által képezett (j) gallérból áll. 2. Az 1. alatt védett kéményföltétnél a sisak ágyazására szolgáló berendezés, mely egy az (e) hüvelyben lazán alkalmazott (f) golyóból és az ezt alátámasztó, az (a) cső belsejében az ismert módon alkalmazott (d) kengyel (c)rúdjára ugyancsak lazán szerelt (b) golyóból, továbbá két, a (c) rúdat körülvevő és ennek nem kívánt mozgásait kizáró (gl gl) gyűrűből áll. 3. Az 1. alatt védett kéményföltétnél az