32553. lajstromszámú szabadalom • Nyomás szabályozó

ábra) a (b) henger fala (k) hasítékkal bír, mely czélszerűen a dugattyún túl a dugattyú legalsó helyzetébe nyúlik le. A (c) dugattyú fölötti tér a szabadba nyíló (1) biztosító szeleppel van elzárva, melynek terhelését a kívánt alacsony nyomásnak megfelelően választjuk. A nyomáscsökkentő szelep már most a következőképen működik: Míg az (a) köpenyben nincs nyomás jelen, a (c) dugattyú önsúlyánál fogva legalsó helyzetében van, minek következtében az (f) elzáróelem a megfelelően elrendezett emeltyűösszekötés által teljesen nyitva van. Ha most a főszelepet kinyitjuk, akkor az (f) szelep felé áramló gőz is hat a szelepre, úgy hogy utóbbi nagy erővel tartatik nyitva. E mellett a (b) henger a legalsó helyzetben lévő dugattyút a beáramló gőz ellen védi és megakadályozza, hogy a dugattyú egyoldalúan a hengerfalhoz szoríttassák. Az (a) köpenybe belépett gőz egyidejűleg a (k) hasítékon is átlép és a dugattyú tömítetlensége folytán a dugatytyú fölött lévő térbe kerül, miáltal a dugattyút addig tartja legalsó helyzetében, míg az (a) köpenyben és a dugattyú fölött lévő térben a kívánt alacsony nyomást nem érjük el. Ha most a nyomás az (a) köpenyben és a dugattyú fölötti térben a biztosító szelep terhelésének megfelelő mértéken túl megnagyobbodik, akkor a biztosító szelep fújni kezd és ez által a nyomás a dugattyú fölött meghatározott mértéken tartatik, mert a hasítékon és a dugattyút körülvevő játéktéren át csak kevesebb gőzmennyiség kerülhet a dugattyú fölé, mint a mennyi a biztosító szelepen át eltávozhatik. Ha a dugattyú alatt a nyomás csak kissé emelkedik a dugattyú fölött lévő nyomás fölé, akkor a dugattyú fölemeltetik és ezen mozgás által az emeltyűszerkezet segélyével az elzáróelem átbocsátó keresztmetszete csökkentetik, esetleg teljesen elzáratik. A dugattyú a gőzfogyasztás mértékének megfelelően emelkedik és sülyed, miáltal az átbocsátó keresztmetszet változik, úgy hogy a szelepben a legkisebb vagy legnagyobb gőzfogyasztásnál sem léphet föl lényeges nyomáskülönbség. Tehát a dugattyú és ennek folytán az elzáróelem is az (l) biztosító szelep megterhelésének és a vezeték nyomásának megfelelően áll be. A nyomás az (a) szeleptokban csak kevéssel nagyobb a dugattyú fölött lévő nyomásnál és ezen kis nyomáskülönbség folytán a biztosító szelepnél, daczára a dugattyú tömítetlenségének, csak kevés gőz léphet ki. Ha az elzáró elem kissé tömítetlenné lesz, akkor ennek következtében sem emelkedik a nyomás a beállított mérték fölé, mert a kis gőzmennyiség a dugattyú és henger között a biztosító szelep alá kerül és utóbbi által kifúvatik. Hogy azonban a nyomásemelkedést az elzáróelem nagyobb tömítetlenségeinél is megakadályozzuk, a dugattyúban egy biztosító szelep rendezhető el, mely a megengedhető nyomás kis túllépésénél kinyílik és a fölösleges gőznek a dugattyú és hengerfal közötti úton kívül még további kiáramló nyílást nyújt. Az ily biztosító szeleppel ellátott dugaitytyúnak a 3. ábrában rajzolt kiviteli al akjánál a dugattyú egyszerűen kiképezett középső része fúrattal bír, mely aWi a megfelelő súlyú (n) golyá fekszik, melynek löketét a golyót körülvevő, a dugatytyú üregébe csavart (o) karkereszt határolja. A golyó helyett rúgóval vagy súllyal terhelt szelepet is helyezhetünk be. A tömítetlen, lazán vezetett dugattyúnak az elzáróelem működtetésére való alkalmazása súrlódás nélküli játékot biztosít. A dugattyú fölött lévő térbe belépő gőz részben kondenzáltatik. A kondenzált viza czélszerűen üreges hengerben gyűlik össza, hol a szelepen átáramló gőz által melegíttetik, illetve a biztosító szelep megterhalésének megfelelő gőzhőmérsékleten tartatik. Ha már most a nyomás a dugattyú alatt nagyobb gőzfogyasztás folytán csak keveset csökken is, akkor a még nagyobb hőmérsékletű kondenzált víz elgőzölögtetése által, illetve az utóbbiból képződő gőz expanziója folytán a dugattyú leszoríttatik és ez által az elzáróelem kissé jobban nyí-