32550. lajstromszámú szabadalom • Javítások szigetelő anyagnak parafából való előállításánál
Megjelent 1905. évi április lió 5-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI tgW HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 32550. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Javítás szigetelő anyagnak parafából való előállításánál. DB HEIDLBEBG TIVADAB GYÁBOS BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 október hó 12-ike. Az aprított parafát már körülbelül egy | negyed század óta használják mesterséges I szigetelő masszák, illetőleg különféle forma- 1 darabok készítésére, mely czélból az aprí- ! tott parafát különböző kötőanyagokkal egyesítik úgy, hogy bizonyos szilárdsággal bíró anyagot kapunk. A parafa kitűnő szigetelő tulajdonságaiban bízva, a kötőanyag megválasztásánál a legutóbbi időkig úgyszólván teljesen figyelmen kivül maradt ennek a szigetelőképesség szempontjából való megítélése és csakis a kötőanyag szilárdsága és képlékenysége vétetett számba. Már két évvel ezelőtt rámutattam erre a körülményre és kiemeltem azon fontos szerepet, melyre az infuzoriaföld a parafa szigetelő anyagok gyártásánál hivatva van (1. Melléklet a Szabadalmi Közlöny 1902. évi 22. számához, 9. lap). Az e helyen ismertetett eljárás azonban bár az agyagtartalmú kötőanyaggal készített parafa szigetelőanyagokkal szemben a szigetelőképesség tekintetében kiválóbb anyagot szolgáltatott, ez szilárdság tekintetében mégis visszamaradt akár a XXVI. kötet 3508. számú magyar szabadalomban, akár a Szabadalmi Közlöny 1902. évi 22. számának mellékleténa7.laponismertetett eljárások szerint készült anyagokkal szemben. Ennélfogva olyan eljárás kidolgozására | törekedtem, mely lehetővé teszi az infuzória-I föld nagy szigetelőképességének kihaszná-1 lását és emellett egyéb hátrányainak kikü' szöbölését. Kísérleteim foganatosításánál | Wartha Vincze (Az agyagipar technológiája, 1892., 6. lap) azon megfigyelése vezetett, miszerint minden anyag, még a kvarcz is, finom őrlés útján az iszapolt agyag képlékenységét veheti föl. Ezen körülmény mellett különösen fontossággal bír még az, hogy legfinomabban porított infuzóriaföldből nedves állapotban formált testek sem mutatják a repedezés és zsugorodás tüneményét olyan mértékben, mint az agyagból formált testek, minek folytán az infuzoriaföld alkalmazásával készült kötőanyag segítségével előállított parafatestek a szárításnál sem az alakváltozás, sem a vetődés tüneményét, sem pedig az agyag zsugorodása által okozott tömörséget és így a szigetelőképesség csökkenését nem mutatják. Azonban az infuzoriaföld ily rendkívül finom megőrlése természetszerűen igen költséges művelet, miért is szükségesnek mutatkozott más módot keresni arra, hogy az infuzóriaföldet a jelzett czélra előnyösen fölhasználhassuk. Kitűnt, hogy az infuzóriaföldet olyan rendkívül finom amorf anyaggal keverjük, mely az agyagnak föntemlített
