32546. lajstromszámú szabadalom • Fémgyűrűk hengerlésére és kalapálására szolgáló gép

kodik. E támasztékok egyszersmind a (C) 1 tengelyt villaszerűén közre fogják és ezzel | megakadályozzák a (D) rudak véletlen elforgását. E rudak (M) gyűrűkön haladnak lazán keresztül, melyek az (L) rugók másik végéhez vannak erősítve és (1 2 3 4 5 6 7) emelő áttétel közvetítésével a (8) kézi emelővel vannak összekötve. A (8) kézi emelő a (9) akasztókilincset hordja, mely a (10) szektor bevágásaiba illeszkedhetik. Ezen elrendezés lehetővé teszi, hogy (8) emelőnek baloldali szélső állásába való forgatása közben, amint az az 1. ábrában látható, a (D) rudak a gép végei felé mozgattassanak el úgy, hogy a forgó (E) bütykös tárcsák akkor az ezen rudakon megerősített (J) ütközőket nem érik. A rudak tehát ilyenkor nyugalmi helyzetben vannak. Miután a megmunkálás szempontjából nem czélszerű a baloldali (D I) kalapáló szerkezetet a gép vége felé túlságosan tolni, ezért a (3) emelő hasítékkal van ellátva úgy, hogy a (8) emelőnek a (D) rudak nyugalmi helyzetbe való beállítása czéljából történő balfelé mozgatása közben a baloldali (D) rúd az emelő mozgásának csak egy bizonyos részében tolódik el. Ha ellenben a (8) emelőt jobbra állítjuk, az (1. és 2) emelők, miközben az (L) rugókra támaszkodnak, a (D) rudakat előre nyomják úgy, hogy ezek egymás felé közelednek. A (J) ütközők ezután érintkezésbe jönnek az (E) bütykös tárcsákkal, melyek a (C) tengely forgása folytán a (D) rudakat ismételten hátralökik, mire az (L) rugók azokat ismét hevesen előre lökik. Föltéve tehát, hogy a megmunkálandó tárgy egy csavarszerűen meggörbített rúdból álló, hegesztési hőfokra hevített nyílt gyűrű, könnyen belátható, hogy az (I I) kalapácsok ismételt mozgásai a gyűrű különböző tekervényeinek hegesztését és kovácsolását végzik, tömör gyűrűt állítván elő. Az (L L) rugókat természetesen komprimált levegővel, gőzzel stb. működtetett dugattyúkkal lehet helyettesíteni. A (D) rudak belső végén alkalmazott fejek vagy kalapácsok a 4—6. ábrákban nagyobb leptékben vannak föltüntetve. E kalapácsok kerületükön négy (11) bevágással bírnak, melyekbe négy (P P és R R) hosszirányú henger (11. ábra) illeszkedik. Ha a kalapálandó munkadarab pl. lánczszem, akkor mindkét (I) kalapács munkafölülete köralakú (12) horonnyal van ellátva, melyek együttesen azon alakot adják, melyet a gyűrűnek adnunk kell, továbbá" egy (13) mélyedéssel vau ellátva az előző már kész lánczszem befogadására, mellyel az előállítandó gyűrűt össze kell kötni. Ha a (13) mélyedésnek bizonyos meghatározott ovális alakot adunk, a gyűrű is, mely ezen bevágásba beillesztetik, ovális alakot nyer. Munka közben a (14) kés a forgó gyűrűről folytonosan lemetszi a képződött varratot. Hogy a megmunkálandó tárgyat a kalapálás közben forgassuk, a gépet a következő módon rendezzük be. Két elég hosszú alsó (P) henger vagy görgő van a gép két középső (B) csapágyába oly módon beágyazva, hogy e két görgő, amint azt a 10. ábra mutatja, a (17) rugók nyomása ellenében (10. ábra), melyek azokat folytonosan befelé nyomják, kissé kifelé mozoghat. Két másik, melyek az előbbiekhez párhuzamos, de azoknál jóval rövidebb (R) görgőt, (Q és Z) emeltyűk tartanak, melyek az (S) pont körül elforoghatnak. Ezen emeltyűk a (T) keresztfejben végződnek, mely az egyik (B) csapágy által tartott (U) oszlopon eltolhatóan van elrendezve. A (T) keresztfejet egy (V) rugó állandóan fölfelé nyomja, míg az (U) oszlop fölső részén forgathatóan elrendezett (W) kézi emelőnek excentrikus föliiletet képező végével ezen keresztfejet lefelé nyomhatjuk (10. és 12. ábrák). Ha tehát a (T) keresztfejet a (W) emelő segélyével lefelé nyomjuk, az (S) pont körül forgatható (Q) emelők és velük az (R) görgők is szétfeszíttetnek úgy, hogy ezek a munkadarabot többé nem érintik, ezt tehát kihúzhatjuk és újjal helyettesíthetjük. Ha ellenben a (T) keresztfejet a (W) emelőnek a 10. ábrán föltüntetett helyzetbe való forgatása után a (V) rúgó fölfelé nyomja, az (R) görgők közelednek egymáshoz, tehát a