32512. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammoniák eőállítására
Megjelent 1905. évi április hó 3-án. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 32512. szám. IV/fa/l. OSZTÁLY Eljárás ammóniák előállítására WOLTERECK CHARLES HERMÁN VEGYÉSZ LONDONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 augusztus hó 8-ika. A jelen találmány tárgya ammóniák előállítására vonatkozó olyan eljárás, melynél légköri levegő ós vízgőz elegyét turfa vagy más szénenytartalmú anyagok, pl. koksz, szén és másefélék fölött vezetjük el. Teljesen hasonló művelet teszi a Rickmanféle 8238. sz. német birodalmi szabadalom szerinti eljárás alapját is, a hol azonban a levegő-vízgőzelegy 550—800° C-nyi hőmérsékletnél vezettetik el a szénenytartalmú anyagok fölött, úgy hogy ezek tényleg világos izzásba jönnek. Ajánlották már a generátorgáz előállításánál a szénenytartalmú anyagokban levő nitrogénnek ammóniákká való átalakítását is, a mennyiben szintén levegő-vízgőzelegy vezettetik izzó szénen át. Ezekkel ellentétben a jelen találmány szerint a levegő-vízgőzelegyet pl. nitrogéndús turfa fölött 300° C. és 525" C között fekvő hőmérsékletnél, mely tehát az 550° C-t semmi esetre sem haladja túl, vezetjük el, úgy hogy a turfa sohasem jön izzásba. Azt találtam ugyanis, hogy az ammóniák termelési hányada a Rickman és mások által ajánlott magas hőmérsékleteknél csakesekély, valószínűleg azért, mert sok ammóniák elpusztul, és pedig ez mindig akkor fordul elő, ha az épen képződött ammóniák hosszabb ideig érintkezésben van izzó szénnel. Más szóval, azáltal, hogy betartjuk az 550° C alatti reakcióhőmérsékletet, az ammóniáknak lényegesen magasabb termelési hányadát érjük el. Épen az e mellett alkalmazandó alacsony hőmérsékletnél fogva alkalmns a jelen eljárás különösen nagy mennyiségű ammóniáknak ipari előállítására és valószínűleg az eddig ismert eljárások között ez a legolcsóbb. Nagyban végzett pontos kísérletekből kitűnt, hogy kb. 400° C.-nyi hőmérséklet adja a legjobb eredményeket, hogy azonban a 300° C és 500°C-nyi határok között fekvő hőmérsékletek kereskedelmileg szintén értékesíthető termelési hányadokat adnak. 500° C fölött azonban, a legközelebbi 50°C-on belül, a százalékos eredmény hasznavehetetlen mennyiségre sülyed. A gyakorlatban kitűnt, hogy legjobb, ha a kb. 300°C-ra hevített levegő- és vízgőzelegyet vezetjük el az anyag fölött, mely pl. samott-téglákkal kibélelt, függélyes vasretortákban van elhelyezve. A hőmérséklet azután a tömegben gyorsan fölemelkedik a kivánt magasságra, melyen az, a gőzhozzávezetés szabályozása által megtartatik. Miután a tömegben a reakció hőmérsékletét elértük, a hozzávezetett levegő és gőzelegy hőmérsékletét csökkenthetjük, a
