32506. lajstromszámú szabadalom • Gőz-, gáz vagy folyadéknyomással működtetett turbina

2 —« 5. ábra a 4. ábra V—V vonala szerinti | metszetét mutatja. A 6. és 7. ábrák a 4. és 5. ábrákhoz hasonló föltüntetésben egy további kiviteli alakot ábrázolnak. A hajtóközeg czélszerűen a gépköpenyben (mely a rajzon nincs föltüntetve) rögzített szájdarabokon át vezettetik be és ezen szájdarabokból kilépve egy 32 lapátsorozatra fejt ki hatást, mely lapátokat a turbina forgó része tartja. A hajtóközeg ezután egy forgó gyűrűalakú (1) térbe lép be (1., 4. és 6. ábrák), melyből csak a (2) szájnyílások sorozatán át távozhatik el. Ezen szájnyílások a hajtóközeg továbbhasznosítására szolgálnak. Nagy fontossággal bír, hogy e gyűrűalakú (1) tér oly űrrel bírjon, hogy a gőz nyomása a térben állandó legyen,miáltal a (2) szájnyílások nagy hatásfokát biztosítjuk. A gőz a (2) szájnyílásokat elhagyva, rögzített (3) szárnyak gyűrűalakú sorozatán halad át, mely szárnyak között gyakorlatilag egyenlő közök vannak szabadon hagyva, melyekből a gőz kilépve (4) mozgatólapátokra hat; utóbbiak oly módon vannak szerkesztve, hogy a szomszédos lapátok közötti közök előbb szűkebbednek és azután kiszélesednek úgy, hogy egy hajtólapát és egy szájdarab egyesített hatását kapjuk. A hajtóközeg ezután rögzített (5) szárnyak között halad át, melyek egyenletes közökkel bírnak, mire a hajtóközeg további (6) szájdarabokba lép be, melyek nyílásai olyanok, mint az föntebb a (4) lapátnál leíratott. Erre a hajtóközeg forgó és helytálló lapátok között halad át, melyek a Parson-féle turbináknál ismert módon vannak elrendezve és pedig azon czélból, hogy a gőz tökéletesen kihasználtassék mielőtt a kondenzátorba kerül. Az 1., 2. és 3. ábrákban rajzolt forgó szájdarabok a következő módon szerkeszthetők. A turbina forgó része két hasonló (8 és 9) tárcsából képezhető, melyek egy (10) ékgyűrű által vannak elkülönítve; utóbbi külső fölülete a forgó (1) tér belső falát képezi. A (8, 9 és 10) részek megfelelő számú (11) csavar által vannak egymással összekötve. A turbina két fele szimmetrikus és a rajzon az egyik félnek egy része van csak föltüntetve, mimellett a következőkben csak az egyik turbinafél van leírva. A (8) tárcsába egy horony van vágva, melybe egy fecskefarkalakú keresztmetszettel bíró (12) száj darabgyűrű van behelyezve úgy, hogy a (8) tárcsa és a (10) ékgyűrű segélyével helyzetében rögzíttetik. Ezen (12) gyűrű (13, 14, 15) gyűrűalakú bordákkal bír, melyek között oly alakú hornyok vannak kiképezve, hogy utóbbiak és a bordák a (2, 4 és 6) szájdarabok oldal- és belsőfalait képezik. A baloldalon lévő anyag (16., 3. ábra) a szájdarabok oldalfalát képezik, míg a szájdarabok külső részeit vagy falait (17 18 19) gyűrűk képezik, melyek a (16) oldalfalak (20) részei által szegmentekben vannak a megfelelő karimákhoz erősítve ; a (20) részek ezen gyűrűkön áthatolnak és végeik le vannak szögecselve, mint azt a 2. ábra mutatja. A legbelső (17) gyűrű az (1) gőztér külső falát képezi és a (32) lapátokat is tartja, melyek között a gőz a gyürüalakú (1) térbe lép be. A (17 18 és 19) gyürük belső fölülete a szájdarabok külső fala gyanánt van kiképezve és a (16) oldalfalak külső fölülete megfelelő alakkal bír. Ha a szájdarabok nem terjednek a turbina forgó részének kerületén köröskörül, akkor a 4. és 5. ábrákban rajzolt szerkezet alkalmazható. Ezen esetben a turbina forgó részének csak két (21 22) részből kell állania, melyek fölületébe azon helyen, hol a száj darabok képezendők, (23) hasítékok vannak vágva, melyekbe (24) tömbök vannak betolva. Ezen tömbök a (2 4 és 6) szájdarabok külső- és oldalfalainak megfelelő hasítékokkal bírnak és a (23) hasíték alja a szájdarabok belső fala gyanánt van kikékezve. A (24) tömbök továbbá (25) gyürük által vannak a centrifugális igénybevételek ellen biztosítva, mely gyürük szükség esetén besülyeszthetők. A 6. és 7. ábrákban a szájdarab egy másik kiviteli alakja van föltüntetve, melynél a szájdarabok a (24) tömbökhöz hasonló