32441. lajstromszámú szabadalom • Két telefonállomás közé kapcsolandó indukciós relais
- á -léptékben föltüntetett tekercselés egy részének távlati képe, a 4. ábra pedig a relaisnek a központba való elrendezését föltüntető vázlatos rajz. Az erősítő relais két mozdulatlan (1, 1) ebonit vagy másféle szigetelő lemezből (a statorokból) áll. Mindegyik lemezben egyegy köralakú nyílás van kiképezve, melyek forgatható (2, 2) ebonittárcsákat (a rotorokat) kellő játékkal fogadják magukba. A (2, 2) tárcsák (4) fémlemezek segélyével egy (3) tengelyre vannak erősítve, mely az oldalsó (5, 5) fémlemezeken elrendezett csapágyakban nyugszik s egy (7) szíjtárcsa segélyével állandóan forgásban tartatik. Az (5, 5) fémlemezek az (1, 1) statorokon csavaranyák segélyével rögzíttetnek, melyek a statorokat összekötő (6) rudakba vannak csavarolva. Mindegyik (2) rotor külső oldalán egy kiálló (8) perem van kiképezve, melyben számos, pl. mm.-ként négy sugárirányú bevágás foglal helyet a tekercset képező (10) sodrony befogadása czéljából. Ezen sodrony czélszerűen Vio m m - átmérővel bír. A belső tekercselés a következő módon állíttatik elő: A (2, 2) rotorok külső oldalára (9, 9) fémlemezek vannak erősítve. A (10) sodrony egyik végét az egyik rotor (9) tárcsájához forrasztjuk s a sodrony ezen forrasztási helyből a (8) perem szomszédos bevágásán keresztül, a 3. ábrán a bal- J oldalon föltüntetett rotor fölött a jobboldali rotorhoz vezetjük s ezen rotor megfelelő bevágásán keresztül a (8) perem alá hozzuk. A sodronyt itt meghajlítjuk s a legközelebbi bevágáson keresztül a jobboldali rotor fölött a baloldali rotorhoz vezetjük vissza s ezen rotor kiálló pereme körül meghajlítjuk és a legközelebbi bevágáson keresztül ismét a jobboldali rotorhoz vezetjük vissza és így tovább, míg végül a (10) sodrony végét a második rotor (9) fémlemezéhez forrasztjuk. Ily módon egy zeg-zugosan vezetett tekercselés létesül, melynek tekerületei rendkívül közel feküsznek egymáshoz. A külső tekercselést, mely az (1, 1) statorok belső kerületén fekszik, ugyanilyen módon állítjuk elő. Ezen czélból az (1, 1) statortárcsák egy-egy kiálló (11) köralakú peremmel vannak ellátva s ez utóbbiakban a külső tekercset képező (12) sodrony fölvételére szolgáló bevágások vannak alkalmazva, míg a (12) sodrony végei a statortárcsákon elrendezett (13, 13) szorítókhoz csatlakoznak. A rotorok tekercsét képező sodrony az áramvezetékkel a (14, 15) csúszó kontaktusok és a (16) szorítók útján áll elektromos kapcsolatban. Ezen berendezés az említett mágnes-elektromos kollektor lamelláival ellentétben állandó összeköttetést biztosít. A belső tekercselés alátámasztása czéljából a (3) tengelyre egy (17) szigetelő tárcsa erősíthető, melyen a sodrony egy (föl nem tüntetett) selyemszalag segélyével biztosíttatik. Mindkét tekercset előnyös vékony, szigetelő firnász-réteggel bevonni. Az ily módon előállított áramkörök, mint könnyen belátható, az északi és déli sarkok gyors változását teszik lehetővé, a mennyiben a jelen esetben a belső és külső tekercselés 1 mm. hosszára két déli és két északi sark esik. A készülék tehát egy különleges váltóáramú gépet képez. Ha most a rotort pl. 15 m. per sec. kerületi sebességgel hozzuk forgásba, akkor a statorban gerjesztett áram 15000.4 = 60000 rezgést fog másodperczenként végezni, föltéve, hogy az indukáló áram az említett alapelvnek megfelelően állandó. Ezen eset akkor áll fönn, ha a (18) mikrofonok, melyek a központban egymással össze vannak kötve (4. ábra), nyugalomban vannak, melyesetben az ily módon indukált váltóáram a (19, 19) hallgatók lemezeire nem gyakorol hallható befolyást. Ha ellenben az egyik vagy másik (18) mikrofon lemezét rezgésbe hozzuk, akkor az indukáló áramkör (rotor vagy stator) ellenállása ennek következtében változásokat szenved s ezen ellenállásváltozások az ismertetett készülék által megerősítve vitetnek át a megfelelő (19) hallgatóra. Könnyen belátható, hogy a leírt erősítő relaisnél úgy a stator, mint a rotor is mű-
