32434. lajstromszámú szabadalom • Ülés színházak és hasonlók részére
— 2 szabadon állóan megerősíthető. Két-két szomszédos háttámasz között, illetve a háttámaszok egymásmelleit álló tartói között (c) oldalrészek vannak elrendezve, melyek elől egy (d) lábon nyugszanak és hátul a szomszédos támasztartókkal vannak összekötve. Az 1—3. ábrákban föltüntetett kiviteli alaknál a (c) oldal részek hátsó, megfelelő kivágásokkal ellátott vége közvetlenül van a szomszédos (b) támasztartókon megerősítve, úgy, hogy utóbbiaknak egymástóli távolságát az oldalrészek ezen hátsó részének szélessége szabályozza. Mindegyik (c) oldalrészre a fölcsapható (g) ülésrész (f) forgócsuklójának (h) peremmel (vagy peremekkel) ellátott egyik része van fölcsavarva. Ezen peremösszekötés folytán a támasztartók különböző — egyenes vagy ívalakú sorban történő — egymásmellé való állítását létesítjük, minthogy a csuklórészek (h) peremei megerősítésük előtt, a (c) oldalrészeken való megfelelő eltolás által, az oldalrészekhez kellő helyzetbe hozatnak és az oldalrészek (egyenes üléssorok mellett) párhuzamosan, vagy (ívalakú üléssorok mellett) egymáshoz képest kis szög alatt helyeztetnek el és ezután a permekkel összeköthetők. A 4—6. ábrákban föltüntetett kiviteli alaknál a támaszlábaktól különállóan elrendezett, esetleg kartámasszal ellátott (c) oldalrész szintén egy (d) lábon nyugvó keresztdarabból áll. Az oldalrészeknek a (b) támasztartókkal való összekötését (k) csapok vagy csődarabok létesítik, melyek az egyes oldalrészek hátsó végén elrendezett (i) füleken és a (b) támasztartókon eltolhatóan elrendezett (j) füleken átdugatnak. A csapóülések (e) karok (f) csuklói körül forgathatók, mely karok a (b) támasztartókon vannak megerősítve. Több ily ülésbutor egymásmellé való sorakoztatásánál, mindegyik (c) oldalrész (i) fülébe, — mely oldalrész két-két ülés részére közös — egy (k) csődarabot vagy csapot dugunk be, mely a szomszédos támasztartók (j) fülein áthatol. Ily módon a támasztartók az ülőhelyek különböző vagy változtatandó távolságai mellett is megtámaszthatok és a (k) csapok vagy csődarabok körül forgatható háttámaszt a lábaknak a padlón való megerősítése előtt tetszésszerinti hajlással és lejtős padlónál a kivánt helyzettel rendezhető el. Az oldalrészek és támasztartók közötti ezen, a szélességi irányban beállítható összekötés más módon is foganatosítható. Mint a 9—11. ábrák mutatják, mindegyik (c) oldalrész (1. vagy 4. ábra) keresztirányú (1) horonnyal látható el, melyben a hasított (m) lemez tolható el; utóbbi a (b) támasztartóhoz, illeszkedő pofává van kiképezve és a pofának a támasztartóhoz való hozzáfekvés után az oldalrészen áthatoló (n) állítócsavar segélyével rögzíthető, mi mellett a pofa a támasztartón csavarok által fogvatartatik. Ha több ülésbutort helyezünk egymás mellé,akkor a kereszthoronyban két eltolható (m) lemezt rendezünk el egymás fölött, melyeket egymásfelé fordított fölületeiken czélszerűen fogakkal vagy bordákkal látunk el, hogy a támasztartókhoz képest kellő helyzetbe hozott pofákat még a csavar meghúzása előtt rögzítsük. Az (f) forgócsukiók (12—17. ábrák) két függélyesen álló (q, r) tárcsából állanak, melyek központos fúrattál bírnak és egy átdugott csap, vagy mint a rajz mutatja, egy a furatokba illesztett (s) (13—15. ábrák), illetve (s') (17. ábra) csődarab vagy szelencze által vannak összekötve; utóbbi czélszerűen rugalmas fémből készül és hoszszában föl van hasítva, úgy, hogy a (q, r) tárcsákban rugalmassága folytán fogvatartatik és a (g) ülésrészen megerősített (r) tárcsának az ülésrész (e) tartókarján mereven elrend3zett (q) tárcsához képesti forgását lehetővé teszi. Ezen forgómozgás határolására az egyik tárcsa körívalakú (t) hasítékkal és a másik tárcsa egy ezen hasítékba fogódzó (u) csappal van ellátva, mely csap orrszerű kiszélesítése, pl. a fölcsavart (p) lemez (12. és 13. ábra) segélyével az ívhasiték széleit átfogja, hogy a csukló két részének nem kivánt szétválását megakadályozzuk. Az (s) £zelenczének helyzetében való megerősítésére (v) csavart (12. és 13 ábra) alkalmazhatunk,