32428. lajstromszámú szabadalom • Forgatható kemence ércpörkölésre és hasonló célokra

azonban nem érnek egészen a kemencze középpontjáig. Ezen válaszfalak oly elrendezéssel bírnak, hogy a kemenczegázokat először a kamra kerületéről a középpont felé, azután a középpontból a (C) csatornákba terelik, melyek a kamra kerületén vannak elrendezve. A fűtőigázok czélszerűen két (D D) tüzelőhelyen fejlesztetnek, melyek a kemencze átellenes oldalain foglalnak helyet. Mint a 2. és 3. ábrán látható nyilak mutatják, a gázok a tüzelőhelyekkel közvetlenül szemben fekvő (b bl) válaszfalak között a kemencze középpontja felé haladnak s a (b) falak belső végeit megkerülve, a (C) csatornákkal átellenes (b bl) falak között a kemencze kerületéhez térnek vissza. A gázok innen az (A) kamra (a) födele fölé vezettetnek s végül a 2. ábrán szakadozott vonalakkal föltüntetett (a al) nyílásokon keresztül eltávoznak. Az érczet befogadó kamra födélé helytálló, ellenben (B) feneke, valamint az utóbbi alatt fekvő hevítő kamra egy (K) fémkeretre van ágyazva, melynek középpontja egy (e) csapon nyugszik, míg kerületét (el) görgők támasztják alá. Ezen fémkeret valamely alkalmas mechanikai szerkezet, pl. az egymással kapcsolódó (e2) és (e3) fogaskerekek segélyével, melyek a keret szélén vannak elrendezve, tetszés szerint elforgatható. Hogy a kemenczegázok az (A) kamrába ne juthassanak, az alsó hevítő kamra fölső és alsó széle (b2 b3) karimákkal van ellátva, melyek homokkal töltött köralakú j (b4) teknőkbe merülnek. Az (A) kamra feneke és födele között egy (F) szerkezet van elrendezve, mely az anyag kavarására és fokozatosan a kamra széle felé való vezetésére szolgál, hol aztán az anyag kibocsáttatik. Ezen szerkezet számos helytálló (f) lemezből áll, melyek körülbelül 45° szöget képeznek a kamrának egy sugarával. A lemezsor legszélső (f 1) lemeze, mely mellett az anyag egy (f2) csatornába ürül, úgy van elrendezve, hogy az (A) kamra fenekétől való távolsága tetszés szerint beállítható s ez által az el- i távozó anyag rétegvastagsága szabályozható. A kezelendő anyag önműködően szállíttatik a kamrába egy (G) tölcséren keresztül, mely a kemencze forigó részének középpontjához képest kissé excentrikusan van elrendezve azon czélból, hogy az anyag, midőn az (A) kamra (B) feneke fqrgásban van, a szög alatt elrendezett (f) lemezekkel érintkezésbe jöjjön. Ezen lemezek, miközben az anyagot kavarják, egyszersmind a kamra kerületének irányában kifelé is vezetik. Hogy az anyag minél alaposabban átkavartassék, az (A) kamrában még egy második (f*) lemezcsoport is alkalmazható, mely a kemencze középpontjának az (f) lemezcsoporttal átellenes oldalán foglal helyet. Ezen lemezeK különböző szögek alatt vannak elrendezve, úgy hogy az anyagot úgy kifelé, mint befelé is terelik s eközben átkavarják. Hogy a kamrába levegő legyen vezethető, ha az anyag oxidálására van szükség, (H) csövek vannak alkalmazva (2. ábra), melyek a külső falakon keresztül az (A) kamrába nyúlnak. Ezen csövek a bevezetendő légmennyiség szabályozhatósága czéljából szelepekkel vannak ellátva. Az anyagból kezelés alkalmával fejlődő gázok egy alkalmasan elrendezett (a2) nyíláson keresztül savkamrákba, sűrítőkbe, vagy más helyiségekbe távoznak, melyekben bármely kívánt módon tovább kezelhetők. Oly érezek vagy anyagok kezelésénél, melyek aránylag alacsonyabb hőmérséket igényelnek, a szerkezet úgy módosítható, hogy csak egy tüzelőhely legyen alkalmazva. Ez esetben a hevítő kamrát rekeszekre osztó falak át vannak fúrva, hogy a kemenczegázok keringése megkönnyítessék. A találmány tárgyát képező kemencze különösen oly érezek kezelésére alkalmas, melyek sok ként tartalmaznak. Ilyen érczeknél, ha a reakcióhoz szükséges hőmérséket a rostélyon égő tűz már létrehozta, a további tüzelés fölösleges, mivel a pörkölés magától folytatódik.