32422. lajstromszámú szabadalom • Jeladó elektromos hullám telegrafiához

Jle&ielent ü)05. évi márczius lió 28-án. MAGV. SZABADALMI Kih. IIIVATAL SZABADALMI LEIRAS 82422. szám. VH/j. OSZTÁLY. Jeladó elektromos hullámtelegrafiához. MARCONI'S WIRELESS TELEGRAPH C° LTD. CZÉG LONDONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 szeptember hó 26-ika. A Hertz-féle elektromos hullámokhoz hasonló hullámokkal dolgozó telegráfikus jeladók a jeleket kondenzátorok időszakos kisütésével létesítik, mely kisüléseknek fémgömbök, vagy domború fémfölületek között igen hirtelenül kell végbe menniök. A kisütésre rendszerint fémgolyókat alkalmazunk, az ezek között átcsapó szikrák azonban zavaró zajt, nagy áramerősség esetében pedig a golyók fölületén oly megrongálódásokat okoznak, melyek a berendezés teljesítőképességét a fölületek megváltoztatásával csökkentik. Találmányunk szerint a kisütőtesteket vasból, aczélból vagy más ugyanily mértékben tűzálló anyagból készült és óramű, elektromotor vagy más mótor segélyével állandó forgásnak indított golyók vagy korongok gyanánt képezzük ki, úgy hogy a szikrák a kisütőtesteknek mindig más pontjain létesülnek. Lehetne eme kisütőtesteket kiválthatóan is szerkeszteni, épúgy üreges testek gyanánt is kiképezni, mely esetben azokat belülről vízzel hűthetjük. A kisütőtestek szigetelő csapágyakba vannak akként ágyazva, hogy egymástól megfelelő távolságban legyenek, eme távolság módosítására pedig alkalmas szerkezetek lehetnek alkalmazva, melyek legelőnyösebben akként képezhetők ki, hogy a kisütő testeket és ezek motorait egyik élük körül forgatható, csavarok útján különböző szögek alatt beállítható lemezekre szereljük. Előnyös, ha a kisütőtesteket minden oldal felé zárt, sűrített levegővel vagy gázzal telt tokba zárjuk, mert ekkor — ha a tok falai elég vastagok ós merevek — a zaj kihatólását meggátolják, úgy hogy gyakorlali szempontból teljesen zajtalan üzemet lehet biztosítani. A tokon egy üveggel elzárt ellenőrzőablakot készíthetünk a szikrák megfigyelésére, a szikra hosszúság mérését pedig akként végezhetjük, hogy a szikra képét gyűjtőlenese segélyével ernyőre vetítjük. A lencse gyűjtőtávolságából és a szikrától való távolságából a nagyítás meghatározható, tehát a kép hosszából a szikra hossza is megállapítható. A kisütőtesteket az óramű vagy mótor alkalmas áttevések útján igen lassan forgatja, elektromotor alkalmazásánál mindegyik kisütőtestnek külön, a hangfogótokba zárt motora van. Minthogy a jelzett elrendezésnél a szikrák a kisütőtestek között mindig máshol képződnek, ezek fölülete teljesen egyenletesen kopik és a föliilet hosszabb ideig marad a telegráfikus hullámok képezésére legalkalmas állapotban.