32410. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos gőz- vagy gázkészülékek elindítására

— 3 — közé van igtatva. Itt a sekundar tekercse­lés áramkörében a (17) szikrapálya van el­rendezve ; a szokásos beállító közegek nincsenek föltüntetve. A módosítás az 1. ábrához képest abban áll, hogy a szikra­pálya alkalmazása következtében az elindító szalag mindaddig nem kap elektromótorikus erőt, míg az annyira föl nem halmozódik, hogy a szikrapályán átcsapva és az elindító szalaghoz érve ebben oly igénybevételt nem idéz elő, mely az elektróda reluktantiájának legyőzésére szükséges maximalis igénybe­vételt megközelíti. Ezen elrendezés követ­keztében hirtelen növelt sűrűségű áramlökést küldhetünk az elindító szalagba, mely áram­lökés időpontját a szikrapálya beállítása által szabályozhatjuk. Az elindító szalagba küldött, gerjesztett elektromótorikus erő és a tápvezetékek elektromótorikus ereje közötti kellő fázis­viszonyt akként is elérhetjük, hogy az el­indító transformátor sekundar tekercselésé­nek vezetőjébe egy synchronikusan forgó kommutátort iktatunk, melyet akként állí­tunk be, hogy a sekundar tekercselés áram­körét a kellő időpontban a szalaggal kösse össze és ezáltal a kivánt fázisviszonyt biz­tosítsa. Ezen synkronikusan forgó kommu­tátort természetesen a primartekercselés áramkörében vagy más alkalmas pontban is rendezhetjük el, hogy a kritikus igény­bevétel a kellő időpontban lépjen föl. A 3. ábra az említett elektromótorikus erők fázisviszonyát szemlélteti, a hol is (20) az áramforrásnak az (1) készülékben hasz­nosított fázisát, (21) pedig azon fázist jelöli, mellyel a transformátornak (9) primar teker­cselése tápláltatik ; (22) a háromfázisú áram­forrás azon fázisát, jelöli, mely a 2. ábrában föltüntetett készülékben nem hasznosíttatik. Nem okvetlenül szükséges, hogy azon elektromótorikus erők, melyek a transfor­mátor által az elindító szalagba vagy a ké­szüléknek más részébe küldetnek, a válta­kozó áramforrásból tranzformátor segélyével vezettessenek be, hanem lehet ezen elektro­mótorikus erőket más független áramforrás­ból, vagy pedig a készülék végeit tápláló áramforrásból, de nem közönséges transfor­mátor, hanem más segédeszközök segélyével bevezetni. Sőt, ha a tápáramkör elektromótorikus ereje és a transformátor segélyével vagy más módon a készülékhez vezetett elektro­mótorikus erő közötti időbeli viszony az említett módon van meghatározva, a kritikus igénybevétel létesítése czéljából alkalmazott elektromótorikus erőt nem is kell az elindító szalagba vezetni, hanem lehet azt egy har­madik elektródába juttatni. Ezen elrendezés a 4. ábrában van szemléltetve, a hol (23) a harmadik elektródát jelöli, mely a (24) auto­tranzfor-mátor egyik végével van összekötve, a hol is a transformátor másik vége a (8) fővezetékkel vau összekapcsolva. Az 5. ábrában a kritikus igénybevételnek a készülék belsejében való létesítésére egy módosított foganatosítási alak van föltün­tetve. Itt a készűléktartály külső oldalán a (30) lemez és a készűléktartály belső olda­lán (31) lemez van elrendezve, mely két lemez a közöttük lévő, szigetelő anyagból készült fallal együtt egy kondenzátort alkot. A belső (32) lemezen a csúcsos (31) peczek van elrendezve, a kisütés megkönnyítésére. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés oly elektromos gáz- vagy gőzkészűlékeknek elindítására, melyek a negativ elektródánál nagy kezdeti re­luktantiával bírnak, jellemezve oly, az elindító segéd elektródákkal összekötött készülékek által, melyek az elindítandó készülékekbe bizonyos előre meghatározott időpontban a készülékek falain át a tápláló áramkör pulsatióit kiegészítő oly elektromótorikus erőt juttatnak, mely a negativ elektródánál az elektromos igénybevételt a reluktantia leküzdéséig fokozza. 2. Az 1. alatt igényelt berendezésnek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a készülék negativ elektródájának közelében egy elindító szalag van elren­dezve és hogy a kiegészítő elektromó­torikus erőt szolgáltató áramforrás ezen (4) elindító szalag és a pozitív elektróda közé van iktatva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom