32395. lajstromszámú szabadalom • Keverőműves berendezés czukorleveknek keringésük közben való kristályosítására, befőzésére és hűtésére

- 4 bevezetésére pedig egy (f") nyílás van al­kalmazva. Ezt az utóbb említett nyílást egy ajtó zárja el, mely az (1) nyílás nyitásánál a záró helyzetében van. A 2. és 3. ábra függélyes metszetben és fölülnézetben oly egyszerűbb foganatosítási alakot tüntet föl, mely különösen azért elő­nyös, mert a meglevő berendezéseket igen könnyen lehet ekként átalakítani. Itt a központi (c) csövet egy oldalt alkal­mazott, függélyes (m) vezeték helyettesíti, mely a tartállyal a különböző magasságok­ban elhelyezett (ml) nyílásokon közlekedik. A 3. ábrán a jelzett nyílások elzárására szolgáló ajtókat működtető rudazat látható. Ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy a keverőmű a tartály egész magasságán vé­gig nyúljék, mikor a keverőmű csakis ott van megszakítva, hol a (p') be- és (p") el­vezetőcső közé bekapcsolt csőkígyó foglal helyet. Ennek megfelelően a keverőmű fölső ré­szének szárnyait és egyéb alkotó elemeit az (n') betű jelzi; a (g) csöveket, melyek eme keverőmű részén vannak alkalmazva és melyeket a (p) csőkígyó is helyettesíthet, hogy így a szerkezet egyszerűbbé és ol­csóbbá legyen, nem ábrázoltuk, míg a ke­verőmű alsó részét az (n) betű jelzi. Eme két rész közŐ3 tengelyét úgy a tengely fölső, mint alsó részén lehet hajtani, az utóbbi esetben a pontozva jelzett áttevés segé­lyével. A 4. és 5. ábra egy további foganatosí­tási alakot tüntet föl, mely igen nagy át­mérőjű tartály esetében alkalmazható elő­nyösen. Ennél a foganatosítási alaknál a leveket elvezető (r) cső a keverőmű fölső részére van szerelve, a nyílásokat nyitó tolókáknak meg nem rajzolt rudazata eme nyílásoknak üzemközben való nyitását is lehetővé teszi. A cső alsó (s) része egy fix (t') csőben forog, mely gyönge súrlódással veszi az (s) cső­részt körül és mely ezenkívül bőrrel, kau­tsukkal vagy más hasonló anyaggal is tö­míthető és a lét a szivattyúhoz vezeti. A keverőmű tengelye a (t") csapágyban forog, míg az (r) cső a keverőmű forgásában részt vesz és a lét a tartály középrészén, alkal­mas magasságban szívja be. A 6. és 7. ábra függélyes metszetben és fölülnézetben négy berendezésből álló batté­riát tüntet föl, melynek elemei egy közös csővezeték útján vannak egy légritkításos besűrítővel kapcsolva. Az egyes elemekből a lé elvezetésére a (d) csövek szolgálnak, melyek az (e) csö­vek útján vannak az (f) szivattyúval össze­kötve. A battériával kapcsolt légritkításos (y) besűrítő alsó részét egy közös vezeték köti össze az egyes elemekkel. Az elemekből a (d) csöveken távozó lé eme besűrítőbe az ebben uralkodó légritkítás és a szint különb­ség következtében emelkedik föl, különösen ha gondoskodunk arról, hogy az (y) besű­rítő álló helyzetben legyen. A besűrítőben fölemelkedő levek fölmelegszenek és elpá­rolognak, azután pedig egy központosán el­helyezett tölcsérbe folynak, mi! őzben a lég­ritkítás következtében erélyes párolgás megy végbe. Eme tölcsér egy közös vezeték el­ágazásai útján az egyes elemek szivattyúi­hoz csatlakozik, úgy hogy a besűrített czu­korlé folytonos áramban abba az elembe folyik vissza, melyből azt elvezettük. Hogy a lémennyiség, mely a különböző elemekből a légritkításos besűrítőbe folyik és viszont szabályozható legyen, a (v vl v2 v3) szelepek vannak alkalmazva. így pl. ha az egyik elemben levő leveket a légritkítá­sos besűrítőbe akarjuk átvezetni, a (v v2 v3) szelepeket nyitjuk és a (vl) szelepet zárjuk, úgy hogy a leveket az (f) szivattyú csakis a besűrítőn át szívhatjuk. A befőzés megtörténte után a (v2 v) sze­lepet zárjuk és a (vl) szelepet nyitjuk, mi által a kristályosító berendezést a besűrítő­ről lekapcsolja. Eme most leírt elrendezés működési módja a 6. és 7. ábrából, önként világos, neveze­tesen kitűnik az ábrából, hogy mindegyik elemet akár egymagában, akár pedig a lég­ritkításos besűrítővel kapcsolatban lehet al­kalmazni. Hogy a kristályosítót üzembe hozzuk, az alsó részén alkalmazott kiürítő nyílást és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom