32386. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aranyat és antimont együttesen tartalmazó érczek kezelésére

- á legfeljebb 68% aranyat és 40°/0

antimont adtak. Jelen találmány lényege abban áll, hogy az érczben levő antimont teljesén kiválasztjuk, mielőtt az aranyat kivonnánk. Az antimonnak ezen előzetes elválasztása úgy történik, hogy az érczet közvetlenül natrlumszulfiddal, vagy kalciumszulfiddal kezeljük, vagy pedig az érczet előbb pörköljük és azután nátriumszulfiddal, vagy kalciumszulfiddal vagy szódával kezeljük. Az antiniont most oldatban fölfogjuk és pedig nátrium- vagy kalciumszulfoantimonat, vagy pedig nátrium- vagy kalciumantimonat alakjában. Az eljárás gyakorlati kivitele a következő : A bányából érkező érczeket összezúzzuk, kimossuk és az érkőzet legnagyobb részétől a közönségesen alkalmazott eljárások segélyével megfosztjuk. Az érkőzettől részben megfosztott érczet közvetlenül nátriumszulfiddal kezeljük, vagy pedig előbb pörköljük és azután nátriumszulfiddal vagy szódával kezeljük. Az érczeknek nátriumszulfiddal való kezelése a következő módon történik: A reakció alkalmával nátriumszulfiddal vagy kalciumszulfidot adó anyagokat és a kezelendő érczet egy zárt edénybe helyezzük s 3—6 kg. nyomás mellett kb. óráig főzzük, azután pedig az edény tartalmát egy medenczébe ürítjük, Ha a kereskedelemben kapható nátriumszulfidot alkalmazunk, akkor az érez és nátriumszulfid keverékét úgy a szabad levegőn, mint nyomás alatt is főzhetjük. Az alkalmazandó nátriumszulfid mennyisége mindkét esetben az érez előzetes elemzése által állapíttatik meg. Ugyanezen eljárás oly érczeknél is alkalmazható, melyek előbb pörköltettek. Az antimont ekkor oldatban fogjuk föl, és pedig nátriumszulfoantimonat vagy nátriumantimonat alakjában. Az ezen oldatok egyikében vagy másikában levő antimont, végül úgy vonjuk ki, hogy a folyadékba szénsavat, vagy előnyösebben kéndioxydot vezetünk, mely czélra a pörkölő kemenczékben fejlődő kéndioxydot használjuk föl. Az antimontartalmuktól ily módon megfosztott érczekre most az arany kivonása czéljából a közönségesen használt módszerek valamelyikét alkalmazzuk, azaz cyannal vagy klórral kezeljük, vagy pedig ólomérczekkel olvasztjuk össze. Ha az antimontói megfosztott érczet ólomtartalmú anyagokkal olvasztjuk, akkor az érczben levő aranyat és ezüstöt a következő módon kezeljük: Az arany- és ezüsttartalmú ólmot, valamint a nitrátot 450—550°C, hőmérsékre hevítjük, s azután a megolvadt nitrátba fölös mennyiségben ilyen ólmot öntünk. Az ólom ekkor ólomoxyddá, a nitrát pedig nitrítté alakul át. Az arany- és ezüst ily módon koncentrálódik és a fölös ólommal visszamarad. Ezen eljárás a következő módon valósítható meg, iparilag a mellékelt rajzon vázlatosan föltüntetett berendezés segélyével. A nátriumnitratot tartalmazó (a) tartány a (b) tartányban levő, arany- és ezüsttartalmú olvadt ólomba merül, s ez utóbbi által hevíttetik. A (b) tartány bármely ismert módon hevíthető, és pedig úgy, hogy annak hőmérséke 450—550°C között maradjon. Ha a (b) tartányban levő arany- és ezüst tartalmú ólom és az (a) tartányban levő nitrát már a kellő hőmérsékkel bír, akkor az (a) tartányba a (b) tartányból ólmot öntünk át, miközben a keveréket egy tetszőleges (c) kavaró szerkezettel tartjuk mozgásban. Ekkor ólomoxyd képződik és a nitrát nitritté alakul át. Az ólom beöntését addig folytatjuk, míg csak az összes nitrát át nem alakúit nitrítté, s az ólom fölös mennyiségben marad a folyadékban. Hogy a (b) tartányban levő olvadt ólom fölszine állandó maradjon, a (b) tartányba újabb, aranyat- és ezüstöt tartalmazó ólomtuskókat dobunk. Mivel a reakció szabályozott hőmérsék mellett megy végbe, a képződött nitrit felbomlásától nem kell tar! tanunk. 1 Ha már az összes nitrát átalakult nitrítté, amit a művelet folyamán nitrálás útján