32381. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elekrolytikai célokra szolgáló elektródák előállítására
- 2 vaskövet használjuk föl elektródák előállítására, a következő nehézségek merülnek föl, a melyek azt műszaki alkalmazásra teljesen hasznavehetetlenné teszik: először a vezetőképesség a magnetit nagyfokú tisztátlansága folytán igen rossz, minek következtében az elekrolytikus fürdőknek feszültsége túlságosan magas; másodszor a tisztátalan anyagból nagyobb darabok csak nehezen önthetők. Ennek bizonyítására szolgáljanak a következő adatok: Legjobb griingesbergi (svéd) mágnesvaskövet, melynek összetétele : Fe8 04 91,01% SiO 1,04« CaO 2,10« P2 06 4,75 « 98,90o/0 , míg a maradék a mangán, ólom, alumínium és magnézium oxydjainak nyomaiból áll, elektromos kemenczében megömlesztettünk és formába öntöttünk. Kitűnt, hogy nagyobb elektródák, a milyenek a technikai üzemben szükségesek, csak igen nehezen állíthatók elő, mert a legtöbb az anyag egyenlőtlensége folytán a kihűlésnél elrepedt. Ezután a vezetőképességet határoztuk meg az öntött anyag különböző darabjain és kitűnt, hogy 1 cm2 oldalfölülettel bíró koczka ellenállása 0,1996 Ohm. Ezt a rossz vezető képességet és nehéz önthetőséget a nagy tisztátlanság okozza. Egy 4, 5 cm. átmérővel bíró rúd 16 amp.-nél már annyira fölmelegedett, hogy kézzel érinteni nem lehetett. Jelen találmány már most olyan eljárásra vonatkozik, mellyel jó és használható vasoxyd elektródák tetszőleges mennyiségben állíthatók elő, melyek nagy vezetőképességgel és vegyi behatásokkal szemben nagy ellenállóképességgel bírnak. Ezen eljárás a Moissan («Der elektrische Ofen» 1897, 34. 1.) és Dammer («Handbuch für anorganische Chemie» 3. köt. 298. és 300. 1.) emiitette, de már sokkal régebben ismeretes azon tényen alapszik, hogy közönséges nem mágneses vasoxyd az ömlesztési hőmérsékletnek alávetve mágneses vasoxyddá alakul át. Azt találtuk, hogy az a termék, melyet ilyen módon közönséges vasoxydból kapunk, elektróda gyanánt kitűnően használható és hogy tehát a Blackmann ajánlotta ritka drága és hozzáférhetetlen magnetitet nagy előnnyel pótolhatjuk közönséges vasoxyddal, a milyen pl. a réztelenített kénkovandmaradékokban (puiple ore) határtalan mennyiségben kellő tisztaságban rendkívül olcsó áron kapható. Az eljárás a következő: Kénkovandmaradékokat úgy, a hogy a réztelenítéstől jönnek, elektromos kemenczében megömlesztünk és alkalmas formákba öntünk, A fölhasznált kénkovand összetétele a következő volt: Fe2 Os 95,00% FeS 0,65« Maradék 1.50 « CuO 0,25« PbO 0,59« A differencia vasoxydhydrátból származó víz. Ez az anyag, mely kb. 1 /8 -dal olcsóbb, a kereskedelemben kapható, legjobb mágnesvaskőnél, tisztaságánál fogva kiválóan alkalmas ilyen elektródák előállítására. A csekély tisztátlanságok az elektromos kemenczében való ömlesztésnél csaknem tökéletesen kiküszöböltetnek, minthogy az ólomoxyd elillan, a rézoxyd legnagyobbrészt bomlik és a kén kénessavvá ég el. Homogén összetételénél fogva az anyagból tetszőleges nagyságú elektródák önthetők és a vezetőképessége 6,6-szer nagyobb a mágnesvaskőből öntött elektródákénál. 1 cm2 oldalfölülettel bíró koczka ellenállása csak 0,02979 Ohm volt. Az ismertetett módon előállított elektródák különösen az alkaliklorid elektrolyzisénél használhatók és az eddig használt szén-és platinanódákkal szemben a következő előnyökkel bírnak: 1. Sokkal olcsóbbak, a mennyiben csak kb. a szénanódák 1 /6 részébe kerülnek és ezekkel ellentétben határtalan élettartammal bírnak.
