32366. lajstromszámú szabadalom • Melegvízfűtő berendezés
vízoszlop nyomásának és a (3) tartályban uralkodó nyomásnak összege nehezedik, úgy hogy a víz a kazánban 100°-nál magasabb hőmérsékletre hevíthető. Ha azonban ezen 100°-nál magasabb hőmérsékletű víz fölemelkedik, a nyomáscsökkenés folytán a víz a (2) csőben forrásnak indul. A fejlődött gőz azonban a (10) sűrítőben megsűríttetik, minek következtében a vizet a (3) tartályban 100°-ra hevíthetjük, anélkül, hogy a légkörnél nagyobb nyomás lépne föl vagyis anélkül, hogy a (10) csövet el kellene zárni. Ez igen fontos, mivel ennek folytán ezen rendszerrel ugyanoly hőmérséklet mellett dolgozhatunk, mint a zárt rendszerekkel s mindannak daczára a találmánybeli berendezés nyitott rendszer jellegével bír, vagyis nem kell biztosító szelepeket vagy más berendezéseket alkalmazni, melyek túlmagas nyomás föllépése ellen biztosítanak. Ezen rendszer szerint készült berendezés tehát daczára annak, hogy a víz a kazánban és az emelkedő csőben jelentékeny mértékben túlhevíthető, nyitva lehet. Midőn a gőz a (3) edényben kondenzálódik, a víz gyorsabban mozog a csövekben. A 2. ábrabeli berendezésnél a (20) átfolyató cső a (21) biztosító szeleppel van ellátva. Ilyenkor a kazánhőmérséklet növelhető, de a berendezés működése közben változatlan marad. Az 1. és 3. ábrában föl tüntetett foganatosítási alakoknál a (16) terhelt szeleppel ellátott (15) mellékcső van alkalmazva. Ha a (16) szelep megnyittatik, akkor a (3) edényből kifolyó víznek egy része, nem a fűtőtestekhez folyik, hanem mint az 1. ábránál látható, a (2) csőhöz, vagy mint a 3. ábránál van föltüntetve, a (8) visszavezető csövön át az (1) kazánhoz folyik vissza, A szelep megterhelése meghatározza azon legnagyobb vízmennyiséget, mely a fűtőtesteken át tehát azon vízmennyiséget, mely bizonyos időegységben a fűtőtestektől a kazánhoz áramolhat, úgy hogy a kazán hőmérséklete nem ingadozhatik erősen, miáltal a körfolyamatban nagyobb szabályosság érhető el; az 1. és 4. ábrákban föltüntetett foganatosítási alakoknál a (17) terhelt szeleppel i biró (18) elvezető cső van alkalmazva, mely a (16) szeleppel ellátott (15) csőhöz hasonló hatással bír; a 2., 3. és 4. ábrákban föltüntetett foganatosítási alakoknál a víz a (3) edényben hidegebb a kazánból jövő víznél, miért is ez egy ismert szerkezetű, zajtalan (14) vízhevitőn át vezetendő be; a 4. ábrabeli foganatosítási alaknál a (19) összekötő cső van a (2) cső és a (4) cső között elrendezve, miáltal eléretik, hogy a kazán víznek csak egy része folyik a (3) edényen át. Ugyancsak a 4. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál még a (23) cső is van alkalmazva, mely a (2) cső egyik pontjától a kazánhoz van vezetve. Ezen cső elrendezése oly fűtőtestekkel bíró berendezéseknél válhatik szükségessé, melyek a kazánhoz képest alacsonyan feküsznek, vagy oly berendezéseknél, melyeknek vize valamely más okból folyik csekély sebességgel, midőn a víz hőmérséklete 100° nál kisebb. Az ilyen berendezéseknél a kazánvíz a fűtés tartama alatt nem birhat sokkal nagyobb hőmérséklettel, mint a (2) cső fölső részében levő víz, mivel ezt a (23) cső megakadályozza, amennyiben mindaddig, míg a víz a (23) cső fölső részében hidegebb, mint alsó részében, élénk circulatió uralkodik, míg a kőmérsékkülömbség ki nem egyenlítődik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Melegvíz-fűtőberendezés, mely a (2) emelkedő csövön alkalmazott, zárt és csak részben megtöltött (3) expanziós edénnyel vau ellátva, jellemezve a kondenzátorul szolgáló nyitott 7 expanziós edény által, melybe a vízben fejlődő gőzők egyc3Ő segélyével vezettetnek mely edény a (6 és 8) csövek segélyével az (5) fűtőtestekkel, valamint az (1) kazánnál van összekötve, úgy hogy a kazánból kifolyó víznek egymásután a (3) expanziós edényen, az(5) fűtőtesteken és a (7) expanziós edényen kell átfolynia, mielőtt a kazánhoz visszatér. 2. Az 1. alatt igényelt berendezésnek egy foganatosítási alakja, melynél a zárt (3)
