32350. lajstromszámú szabadalom • Újítás vasúti kocsikon
3 — függesztő szerkezetre van szerelve. E csigák az (o) síneken gördülnek. Ezen (o) sínek a (c) oldalgerendák közötti (e3) lemezhez erősített (p) gerendának kiegészítő részét képezik, úgy hogy ez által a kocsi ezen helyeken is kellően merevítve van. A találmány további czélját oly eszközök alkalmazása képezi, melyek által a kocsi belseje helyzetében tökéletesen szilárdan tartatik. E végből számos (q) merevítő lemez (7. és 8. ábrák) van elrendezve, melyek néhánya az ablakkeret egy részét képezi (7. ábra), míg a 9. ábrában, mint a (p) ajtó egy része látható. Ezen merevítőkhöz az (r) görbület belseje van szögecselve (11. ábra), melynek kellő görbületet adunk és mely a (q) merevítőhöz szintén meg van erősítve, úgy hogy egyúttal az (s) ablakkeretnek egy részét képezi. E szerint az ablakkeret fölső része a (q) merevítővel van ellátva, melyhez a tetőzet befejező (t) burkolata van erősítve. Az (u) burkolat alsó része (7. és 8. ábrák), mely a kocsi oldalfalait képezi, sokkal vastagabb, mint az a rész, mely a tetőt képezi és ezen merevítőkhöz és (v) szögletvasakhoz hasonlóan meg van erősítve, mely utóbbiak viszont a kocsi padlózatának alvázához és a belső (q) merevítők és alsó (d) szögletvasak között elrendezett (w) merevítőkhöz (7. ábra) vannak szögecselve. Ezen sajátos szerkezetnek előnye abban áll, hogy mindezen merevítők a külső burkolatokhoz, illetve aczéllemezekhez vannak erősítve, úgy hogy a merevítők alakját tetszőlegesen változtathatjuk és a födőrészt a fölszerelésére szükségelt helyzet kívánt mértéke szerint módosíthatjuk, miáltal a kocsiszekrény belsejét helyzetében megerősíthetjük, a mint azt az alábbiakban még kifejteni fogjuk. A kocsi (x) padlóját bármily anyagból, legczélszerűbben eléghetetlennek kikészített fából állítjuk elő és helyében a 13., 16. és 17. ábrákban látható módon erősítjük meg. A padozat fölső rétege a szigetelő (x2) azbesztrétegen nyugszik, a mi a 17. és 19. ábrákban van kellően láthatóvá téve és hornyolással van ellátva, melybe az (y) aczéllemezek vannak elrendezve és a (z) csavarok segélyével a kocsi alvázát képező (i) aczéllemezekhez erősítve. Tanácsos, hogy az összekötő részek elszigeteléséről, valamint a külső aczélburkolat erős rezgései átvitelének, nemkülönben a kocsialkatrészek kellemetlenül csikorgó és súrlódó zajának elhárításáról valamely módon gondoskodjunk. E végből a merevítők (7., 8. és 9. ábrák) és a kocsi tetejének belseje között (lásd 11. ábrán), továbbá a 7. ábra alsó részén (23)-nál a (20), illetőleg (21) és (22) szigetelő részek vannak alkalmazva és közbeiktatva. Figyelemmel az összekötő részek elrendezésének, valamint a víz és nedvesség elvezetésének módjára, a 11. ábra fölső részének vizsgálásából kitűnik, hogy a fökő (h) tetőzet az (s) ablakkeretet körülveszi és ehhez megerősítve van, úgy hogy a vlz az összeköttetésen kívül vezettetik el. Láthatjuk továbbá, hogy a tető alsó részében lévő ablakkeret összeköttetése is olyan, mely lehetővé teszi, hogy a víz előnyösen elvezettessék. Ugyanez látható a (h) tetőzetnek a fölső görbülethez (7. és 8. ábrák való csatlakozánál és a részek elrendezésénél, miként ez a 8. ábrán az (e7) lemezek fölső részének az ablakkeretekkel való öszszeköttetésénél és ugyanezen ábra alsó részén a lemezzel való összeköttetés helyén látható. Az egész szerkezeten különös figyelemmel voltunk azon előnyre, hogy oly víz- és viharmentes szerkezetet állítsunk elő, a mi aczélkocsiknál jelentékeny nehézséggel jár, továbbá, hogy a kocsi tartóssága növekedjék. A tetőhöz közel fekvő belső görbületi (t) és (r) részek a keretrészektől teljesen függetlenül vannak megerősítve (8. és 9, ábrák), úgy hogy ezek egymással nem érintkezhetnek. Ennek következtében a kocsi egyik végétől a másikig terjedő (25 és 26) hézagok keletkeznek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Javítások vasúti kocsikon, jellemezve a kocsi vázát alkotó aczélkeret által, mely I-tartókból képezett fémhosszgerendák-