32349. lajstromszámú szabadalom • Berendezés emelőbakokon az emelőlap hengerein vagy görgőin nyugvó teher oldalirányú mozgatására

Megjelent ÍOO.TÍ. évi márczius lió 14-én. KIK. MAGY SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS B2349. szám. V/f. OSZTÁLY. Berendezés emelőbakokon, az emelőlap hengerein vagy görgőin nyugvó teher oldalirányú mozgatására. SONNENTHAL GYÖRGY MÉRNÖK LONDONBAN ÉS ELSNER JÓZSEF GYÁROS BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 augusztus hó 31-ike. Az eddig ismert emelőbakok, melyek nehéz terhek, mint mozdonyok, kazánok, vasoszlopok, tartók stb. emelésére használtatnak, az emelendő munkadarabnak csak fölfelé vagy lefelé való mozgatását engedik meg, míg a jobbra vagy balra való oldalirányú mozgást nem teszik lehetővé. Jelen találmány az által segít ezen hátrányon, hogy az emelőbakon vagy emelőbak-páron, az oldalmozgás létesítésére, hajtóberendezés alkalmazta tik, úgy hogy az oldalirányú mozgatás létesítésére nem kell, úgy mint eddigelé, sok munkást vagy más az emelőszerkezetektől különálló erőforrásokat alkalmazni. A berendezés hatása független attól, hogy mily magasra emeltetett a teher és a munkadarab széles határok között tolható oldalt. Az enflített czélra az emelőkörmökön vagy az emelőtartókon vagy hasonlókon elrendezett emelőlapot ismert módon, csapágyakban ágyazott hengerekkel látjuk el, melyekre a munkadarabot helyezzük. Hogy már most a munkadarabot ezen görgőpályán tetszés szerinti magasságban biztosan és pontosan oldalt mozgathassuk, az emelőlapon vagy a bakon egy hajtószerkezetet alkalmazunk, mely az oldalirányú mozgatást létesíti. Az emelőszerkezet vagy emelőszerkezetek bakgerendáit oly alakra kell készíteni, hogy a munkadarab részére az utat szabaddá tegyék. A találmány tárgyát képező emelőszerkezet a mellékelt rajzon több kiviteli példa alakjában van föltüntetve. Az 1—3. ábrák tartók emelésére alkalmas bakpárt mutatnak, és pedig oldal-, elől- és fölülnézetben. Az egymással alul szilárdan összekötött (g) és (gl) bakok mindegyikén két (b bl) fogasrúd van elrendezve, melyekbe (a al) fogaskerekek kapaszkodnak, miáltal a teher ismert módon emelhető és sülyeszthető. Az egyik baktól a másikhoz haladó vékonyabb (d) tengely a kerékhajtá^t az egyik bakról a másikra átviszi, míg a teher mindig egy második vastagabb (e) tengelyen nyugszik. Ezen két tengely végei négyszögletesek, melyekra forgattyúk vagy kereplőemeltyűk dughatok. Hogy a vastagabb tengely az emelésnél történő forgásban ne vegyen részt, az ezen tengelyen lévő és a fogasrudakba kapaszkodó fogaskerekek lazán ülnek rajta. Két egymás mellett fekvő tengely ho-