32348. lajstromszámú szabadalom • Tüzelés gőzkazánok és hasonlók részére

léshez hozzávezetendő levegő mennyiségét csökkenti. A tüzelés egyes részei oly kölcsönös helyzetben vannak egymáshoz képest elrendezve, hogy az előállított fűtőgázok lehető kis légmennyiség mellett égnek el és hogy az elégés akkor van befejezve, a mikor a fűtőgázok az égető tér (D) végébe kerülnek. Az előállított széngázok és égési termékek kényszeríttetnek, hogy az egész égető kamrán végigvonuljanak, mi mellett a hőhalmozó által megmelegednek és meggyújtatnak. E mellett a (C) kiugrások az előállított meleg egy részét fölveszik, míg a meleg többi része a fűtőgázoknak az (F) boltív fölött való végigsurlódásánál részben a boltívet fehér izzásban tartja, vagy pedig kazángőz előállítására, vagy öntöttvas lágyítására, vagy hasonló czélokra szolgál. Ha czélszerűnek mutatkozik, akkor az égető kamra alját és oldalfalait is elláthatjuk a leírt kiugrásokkal. A tüzelésnek lángcsöves kazánokhoz, például Lancashire- és Cornish-féle kazánokhoz való alkalmazásánál az (A) rostély- vagy tüzelőtér a (J) lángcsőben, utóbbi mellső végén alkalmaztatik és (Y) tűzhíddal hír, mely alkalmas (E) üreggel van ellátva; utóbbi a következőkben leírt czélra levegő bevezetésére szolgál. Az egyik kiviteli alak (4—6. ábrák) értelmében a tűzhíd mögött mindegy ik.(J) lángcső egy vízszintes boltozott (K) válaszfal által két egymás fölött fekvő csatornára osztható. Ezen (K) válaszfal tűzálló téglából, agyagból vagy más alkalmas anyagból készül. E mellett az alsó csatorna a (B) égető teret képezi, melynek mellső (L) vége a tüztérrel közlekedik. A minden oldalon tűzálló béléssel ellátott égető tér fölső fala a már leirt (C) kiugrásokkal van ellátva. A rostélytértől (R) keresztfal által elzárt fölső kamra a tűzálló anyagból készült függélyes (P) válaszfal által szintén két (M és N) részre van osztva. Az (N) rész hátul (S)-nél a (B) égető kamrával áll kapcsolatban, míg a két (N és M) rész a mellső oldalon a (P) válaszfal (T) megszakításán át egymással közlekedik. Az (M) rész hátul a kazán külső falának mentén vezetett (V) csatornákkal áll összeköttetésben, úgy hogy a fűtőgázok a 6. ábrában rajzolt nyilak által jelölt úton haladnak. A (K és P) válaszfalak a fűtőgázok átvonulása folytán szintén fehérizzóvá lesznek és a gázalakú desztillációtermékek el nem égett alkatrészeit meggyújtják. A tűztél- fölső fala tűzálló anyagból készített (Z) béléssel bír; épúgy az égető kamra feneke is hasonló anyaggal, például (W) graphitréteggel van bevonva. Ezen bélelések azt czélozzák, hogy a kazán alacsony hőmérsékletét megtartsa és hogy a fűtőgázok meggyulladásának és elégésének késleltetése megakadályoztaesék. A tüzelésnek gőzkazánok számára való a a 7. és 8. ábrákban föltüntetett kiviteli alakjánál a tűzcsövek minden oldalon tűzálló anyagból készült béléssel bírnak és az egész belső köpenyfölületen (C) kiugrásokkal vannak ellátva. Ezen kiviteli alak különösen kisebb átmérővel bíró lángcsöveknél alkalmazható czélszerűen, melyeknél a cső nem osztható több részre. Az (Y) tűzhíd a kazántüzelés mindkét kiviteli alakjánál bizonyos magasságban ván a lángcső fala fölött elrendezve és a rostély alatt bevezetett égési levegő részére (E) hossznyílással bír, míg az alsó lángcsőfalnak a tűzhíd előtt fekvő része vizzel van megtöltve. Az égési levegőnek a vízszín fölött való végighaladásánál tehát a levegő megmelegedik és egyidejűleg nedvességet vesz föl, mire a tűzhíd (E) nyílásán át az égető térbe kerül és a még el nem égett fútőgázokkal keverődik. A fönt leírt berendezés Laucashire-féle kazánoknál szintén esak az egyik (J) csőhöz alkalmazható, míg a másik cső hosszában két csatornára van fölosztva. A fűtőgázok az első csövön való áthaladás után a második cső két csatornájában oda- és visszavezettetnek, mielőtt végleg elvezettetnének. A rostély a kazánon kívül egy külön fűtőtérben is elrendezhető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tüzelés gőzkazánok és hasonlók részére, jellemezve az által, hogy a (B) égető