32335. lajstromszámú szabadalom • Rajzeszköz görbe vonalak húzására
_ 4 _ Ha a (30) forgattyút körülforgatjuk, akkor ezzel együtt az (52, 58) tárcsák közvetítétésével az (05) tengely és az ezzel összeköttetésben álló (63, 64) pálczapár is mozgásba hozatik, mi az utóbbi az (51, 69) tárcsák közvetítésével ávele szilárd kapcsolatban álló (66) tengelyt, ez pedig a (72, 73) pálczapárt hozza forgásba a rajzónnal együtt. Az ábrákon föltüntetett rajzeszközzel legfeljebb harmadrendű körmozgások létesíthetők s ennek megfelelő görbék irhatok le, azonban könnyen belátható, hogy ezen elv alapján minden nehézség nélkül magasabb rendű görbéket is előállíthatunk, ha a rajzeszközt az állvány megnagyobbítása mellett egyszerűen nagyobb számú s egymással a leírt sorrendben összekapcsolt melléktengelyekkel látjuk el. A 3. ábra szerint az (52) és (58) tárcsák szögsebességeinek viszonya (n*=l), mivel a két tárcsa ellenkező irányban forog s mindkét tárcsa egyenlő átmérővel bir. A harmadrendű mozgást az (51, 69) tárcsák létesítik, melyekre nézve (na =2), mivel az (51) tárcsa kétszer olyan nagy, mint a (69) tárcsa s mindkét tárcsa egyenlő irányban, azonban az első tárcsa forgási irányával ellenkező értelemben forog. Mivel az egyes szögsebességek a tárcsák 1 sugarainak viszonyaitól függenek, a rajzeszközhöz különböző nagyságú tárcsák készíthetők, melyek a 4, 5. és 6. ábrabeli szerkezettel bírván, tetszőlegesen fölcserélhetők egymással. A (79, 80) zsinórok pozitív vagy negatív irányú forgást létesítnek, aszerint, a mint keresztezve vagy egyenlő irányban vannak a tárcsák köré fektetve. Ha az első (R) sugár szögsebbességét egységnek véve (n1 n2 ) szögsebességek törtszámok s ha ilyen sugarak, illetve ennek megfelelő tárcsák állnak rendelkezésünkre, akkor az első sugárnak, vagyis az első (35, 36) pálczapárnak annyiszor kell körülfordulnia, ahányszor a törtek megkívánják, míg a 2-od, 3-ad és fölsőbb rendű görbék is önmagukba 1 visszatérnek. A forgatható (29, 55, 66 stb.) belső tengelyek szintén üregesek lehetnek, mely esetben fúrataikon aczéltűktolhatókkeresztűl. melyeknél fogva a rajzeszköz, illetve az (Ol , O2 , O3 ) stb. pontok az Y-tengelyhez képest az (x, a1 , xs ) stb. szögek értékeinek megfelelő helyzetekbe pontosan beállíthatók. A rajzeszköz különösen ornamentális és műipari rajzok, minták és effélék gyors és pontos készítésére alkalmazható előnyösen és megbecsülhetetlen segédeszközt képez ilyen, mértani törvényeken alapuló, tehát föltétlenül esztétikus művek előállításánál, amellett pedig fölsőbb mértani előadásoknál mint nélkülözhetetlen taneszköz van hivatva fontos szerepet játszani. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Rajzeszköz görbe vonalak húzására, jellemezve egymással összekötött (52, 58, 51, 69) stb. tárcsapárok (zsinórtárcsák) által, melyek közül egy-egy tárcsa egy függélyes üreges tengelyre, a másik tárcsa pedig egy ezen üreges tengelybe koncentrikusan ágyazott forgó tengelyre van kicserélhetően erősítve, a hol ezen tárcsák 2-od, 3 ad és magasabb rangú forgó mozgásoklétesítésére szolgálnak, mely czélból a tárcsák üreges tengelyei egymással össze vannak kötve s egy közös főtengely gyanánt választott helytálló tengely üregébe ágyazott első tengelynek kézzel eszközölt elforgatása alkalmával ezen főtengely körül forognak és eközben az üregeikbe ágyazott s szintén forgó belső tengelyeket magukkal viszik. 2. Az 1. igényponttal védett rajzeszköznek egy foganatosítása, jellemezve az üreges tengelyekre erősített tartóhüvelyekbe ágyazott s milliméteres beosztással ellátott, fémből vagy más alkalmas anyagból készült összekötő pálczák által, melyek fogazott léczek és fogaskerekek segélyével a tengelyeknek tetszés szerinti kölcsönös távolságokra való beállítását teszik lehetővé, azon czélból, hogy a 2-od, 3-ad és fölsőbb rendű görbék alakja megváltoztatható legyen. 3. Az I. igényponttal védett rajzeszköznek egy foganatosítása, jellemezve egy láb-
