32335. lajstromszámú szabadalom • Rajzeszköz görbe vonalak húzására

Megjelent 1905. évi márczius hó 6-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 82335. szám. IX/a/b. OSZTÁLY. Rajzeszköz görbe vonalak húzására. ÓNODI GYÖNGYÖSSY ZOLTÁN MÉRNÖK TORNÓCZON, GRÓSZ GYULA M. KIR. POSTA ÉS TÁVÍRDA SEGÉDTITKÁR POZSONYBAN ÉS LAUS VINCZE M. KIR. POSTA ÉS TÁVÍRDA MŰSZERÉSZ POZSONYBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 junius hó 13-ika. Jelen találmány tárgyát görbe vonalak húzására szolgáló rajzeszköz képezi, mely úgy fölsőbb mértani, mint műipari föladatok megoldására is alkalmas. A találmánybeli rajzeszköz szerkezetének alapul szolgáló kinematikai törvény a következő megfontolásokból adódik ki: Ha az állandó hosszúságú (R, R1

, R3

) stb. egyenesek egymással lánczszerű, csuklós kapcsolatban állnak s az első egyenes szabad (0) végpontja, mint szilárd forgási pont körül egy bizonyos szögsebességgel forog, melyet egyszerűség kedvéért egységnek veszünk föl. míg minden következő egyenes a megelőző egyenessel való (01

0S

) stb. összeköttetési pontja körül (n1

n2

) stb. szögsebességgel forog, a hol ezen sebességek úgy pozitivok, mint negatívok lehetnek, akkor mindegyik egyenes külső végpontja egy görbét ír le, (az első egyenes egy kört), melynek egyenletét a következő módon kapjuk meg. Ha a derékszögű (X Y) koordináta-rendszer kezdőpontját az első egyenes szilárd (0) forgási pontjába helyezzük s föltesszük, 1 hogy az egyes egyenesek egy bizonyos pillanatban (a kezdő helyzetben) az (Y) tengellyel (a, a1

, a2

) stb. szögeket képeznek, akkor az első (R) egyenes külső (01

) végpontja által leírt görbe (kör) egyenlete: a = R sin [x w); y = R cos (a u>) ahol (w) az első egyenes által bizonyos idő alatt leírt változó szöget jelenti. A második (R1

) egyenes (0'') végpontjai által leírt görbe egyenlete ennélfogva a következő lesz: x == R sin (a w) -f- R1

sin (x1

n1

w) y = R cos (a -f w) R1

cos (a1

-f- n1

w) A harmadik (R2

) egyenes (03

) végpontja által leírt görbe egyenlete: x=R sin (*+">) + R1

sin («' + n1

<•>) -j-R2

sin (a* -j- n a

">) y=R cos (<*+•") -f- R1

cos (a1

+ n'w) R- cos (*3

n2

"i) Ugyanígy képezhetők a következő egyenesek külső végpontja által leírt görbék egyenletei is. Ezen görbék alakja tehát az egyes egyenesek hosszúságától, kezdő helyzetétől és főként szögsebességétől függ, úgy hogy lia ezen adatok változnak, a görbék alakja szintén meg fog változni. Ha az egyes szög-