32324. lajstromszámú szabadalom • Kályha vasalóvasak megerősítésére

— á -(N) nyílás azon helyzetbe legyen hozható, hol a vasaló vas behelyezendő vagy kiveendő. Az (0) vasaló vas a kályhának megfelelő alakkal bír s (01) csúcsban végződik. A vasaló vasra egy (P) fogantyú van szerelve, mely a (Pl) bütyökből kiindulva, a vasaló vassal párhuzamosan halad és egy (P2) villában végződik, melynek alakja lehetővé teszi, hogy a vasaló vas munka közben szilárdan legyen a kézben tartható. A lapos (R) nyomórúgók előnyösen az (L) fémgyűrűhöz vannak szögecsek segélyével erősítve s az (A) tűzkamra irányában fejtik ki nyomó hatásukat. Ezen rúgók fontos föladattal bírnak, a mennyiben lehetővé teszik, hogy a kemenczébe különböző méretű vasak legyenek helyezhetők, mivel a rúgók az (0) vasakat mindig erősen az (A) tűzkamrához szorítják. Különböző szövetek vasalásánál különböző vastagságú vasakra lévén szükség, az (R) rúgók alkalmazásának fontosságát ezen körülmény is eléggé bizonyítja, a mennyiben ezen rúgók nélkül a vasak nem volnának az (A) tűzkamrával szoros érintkezésbe hozhatók. A kályha használati módja a következő: Tegyük föl, hogy a kályha tíz vasra van berendezve, melyek különböző méretűek s mind a tíz vasra használatban van. Az (A) tűzkamrában való hőfejlesztésre a Bunsenlángzót használhatjuk föl, melynek lángja az éghetlen (G) darabokat hozza izzásba, vagy az (A) kamrában valamely tüzelőanyagot égetünk el, úgy hogy a kamra erős izzásba jön. A különböző nagyságú (0) vasaló vasakat oly módon függesztjük helyeikre, hogy az (M) födelet az (Ml) fogantyúk segélyével addig forgatjuk, míg az (N) nyílás a vasaló vas (P) fogantyújának a (KI) nyílásba való helyezését meg nem engedi. A beillesztett vasat a megfelelő (R) rúgó előre nyomja s az izzó (A) tűzkamrával hozza érintkezésbe, minek megtörténtével az (M) födelet tovább forgatjuk a legközelebbi (KI) nyílásig s egy másik vasat helyezünk a kályhába. Ezen műveletet annyiszor ismételjük, míg csak valamennyi vas a kályhába nincs helyezve. Ha most I egy fölmelegedett vasat ki akarunk venni, az (M) födél (N) nyílását ezen vas fölé hozzuk s a (P) fogantyút egy posztódarabbal megfogva, a vasat a kályhából kivesszük s az (M) födelet kissé tovább forgatjuk, hogy a kivett vashoz tartozó (KI) nyilás elfödessék. A kivett (0) vas teljesen át van melegedve s a mellett teljesen tiszta, mivel sem hamuval, sem korommal vagy piszokkal nem jöhetett érintkezésbe. A folyékony tüzelőanyagót szállító (H) csövet az égés föntartása czéljából akkor vehetjük használatba, midőn a (G) darabok már izzásba jöttek. így tehát a kályha háromféle módon fűthető, úgymint a (C) tölcséren keresztül a (D) rostélyra hullatott tüzelőanyaggal, vagy pedig az éghetlen (G) darabokat izzásba hozó Bunsen-lángzóval, vagy végül a (H) csövön bevezetett folyékony tüzelőanyaggal, a hol ezen két utóbbi módszer kombinálva is alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kályha vasaló vasak melegítésére, jellemezve az által, hogy a (J) hamufogóval ellátott (I) állványon nyugvó (A) tűzkamrát egy külső (K) köpeny veszi körül, melybe a vasaló vasak fogantyúinak fölvételére szolgáló (KI) nyílások vannak vágva s ezen nyílások alatt a köpenyre (B) lemezrúgók vannak erősítve, melyek a vasakat, még ha különböző vastagok is, a tűzkamra falához nyomják, míg a köpeny egy (N) nyílással ellátott, elforgatható (M) födéllel van lefödve, melynek (N) nyílása a vasak behelyezése czéljából egymásután a (KI) nyílások fölé hozható. 2. Az 1. igényponttal védett kályhának egy foganatosítása, jellemezve az által, hogy a tűzkamra egy (C) tölcsérrel van fölszerelve, melyen keresztül tüzelőanyag hullatható a kamra fölbillenthető (D) rostélyára. 3. Az 1. igényponttal védett kályhának egy foganatosítása, jellemezve az által, hogy az (A) kamra azbeszt- és agyagdarabokkal, általában éghetetlen anyag-