32316. lajstromszámú szabadalom • Tollszár

Megjelent 1905. évi márczius lió 4-én. MAGY. KIK. SZABADALMI ||j|| H IVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 82816. szám. IX/a/b. OSZTÁLY. Tollszár. SMITH THOMAS MARSHALL MAGÁNZÓ BALTIMOBEBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 szeptember hó 20-ika. Jelen találmány oly tollszárakra vonatkozik, melyeknél a tollat tartó szorító hüvely a száron vagy fogantyún elmozdítható, azon czélból, hogy az elhasznált toll kidobható legyen. A találmány lényege abban áll, hogy a szorító hüvely külső vége bővebbre van kiképezve, úgy hogy a hüvely belsejében egy körülfutó váll vagy párkány keletkezik, melynek segélyével a toll kidobható, akár milyen mélyre van betolva a tollszár kerületén. A tollat a súrlódás tartja a hüvelyben s a hüvely rögzítésére szintén súrlódás szolgál, melyet egy fejjel ellátott s a szorító hüvely belső oldalán körülfutó horonnyal kapcsolódó szög létesít. A szorító hüvely a toll kidobása alkalmával teljesen lehúzatik a sima, merev és hengeres alakú szárról. A találmány további jellemző vonása abban áll, hogy a szorító hüvely sajátosan kikészített nedvszívó anyagból van előállítva, mely körülmény az ujjaknak a hüvelyen való csúszását megakadályozza, a mennyiben az ujjak a hüvelyt bársonyos tapintatúnak érzik. A toll a szár kerületének bármily helyén betolható, a nélkül, hogy a toll kidobását a betolás helye befolyásolná. Mivel továbbá a szorító hüvely a toll kidobásakor teljesen lehúzható a szárról, ezen hüvely minden alkalommal az összegyűlt tinta letisztítására is szolgál s a tollszár részeit tisztítás czéljából hozzáférhetővé teszi. Azonkívül a szorító hüvely a szár kerületére akármilyen viszonylagú helyzetben ráhúzható, mivel a toll a hüvely kibővülésének akármelyik helyén szilárdan megáll s ennélfogva nem szükséges, hogy a szorító hüvely a szárhoz képest meghatározott helyzetet foglaljon el, mielőtt a szárra tolatnék, hanem elegendő, ha a hüvely a szárral egy vonalba esik. A mellékelt rajz a találmánynak egy foganatosítását tünteti föl, és pedig az 1. ábra a fogantyút és annak alsó végét oldalnézetben, a szorító hüvelyt hosszmetszetben, a helyére illesztett tollat szintén hosszmetszetben mutatja, a hol egyes részek könnyebb föltüntetés czéljából nagyít , a vannak, a 2. ábra hasonló metszet toll nélkül, a 3. ábra szintén metszet, melyen a szorító hüvely a toll kidobása közben elfoglalt helyzetében van föltüntetve. A rajzon egy közönséges tollszár látható, melynek vége a szorító hüvely fölvétele czéljából meg van vékon3Ítva. A szárnak ezen