32295. lajstromszámú szabadalom • Tápszerkezet ide-oda mozgatott munkadarabokkal és helytálló hengerállvánnyal bíró hengerművek számára
A munkadarabnak a hengerműben való mozgása a hengerek behatása közben főleg a hengerek hornyolásától függ. Minthogy ezen hornyolás excentrikus és koncentrikus részekből van összetéve, az excentrikus rész változó, a koncentrikus rész pedig változatlan sebességgel biró mozgást eredményez. A munkadarabnak azonban a munka állásba való visszamenesztésén ennek első része alatt gyorsított, másik része alatt pedig lassított sebességgel kell mozognia. Hogy a munkadarabnak ezen mozgásokat kölcsönözhessük, görbületi kerekeket vagy forgattyús hajtó szerkezeteket alkalmazhatunk. A mellékelt rajzokban példa gyanánt a jelen találmány tárgyát képező szerkezetnek két foganatosítási alakja forgattyús hajtással van föltüntetve, melyek csak az előretólást eszközlő szerkezetben térnek el egymástól. Az 1., 2. és 3. ábrák az oly foganatosítási alaknak hosszmetszetét, fölülnézetét, illetőleg a 2. ábra 3—3 vonala szerinti metszetét láttatják, melynél a szánt a forgattyús hajtószerkezettel együtt a hengerlés folyamán egy csavarorsó segélyével mozgatjuk a hengerállvány fölé. A (w) munkadarabot hordó (d) tövis a szokásos módon kikapcsolhatóan van a (dl) tövisrúddal összekötve, mely a (g) kocsiban vízszintesen eltolható. Ezen, a 2. ábrában föl nem tüntetett (g) kocsi egy (b) ágyban eltolható (h) szánnal kapcsolható össze, mely a (dl) tövisrúd vezénylésére szolgáló forgattyús hajtó szerkezetet hordja. A (g) kocsinak a (h) szánnal való összekapcsolása egyrészt a kocsinak két (gl) toldata segélyével, melyek a (h) szán (hl) toldataival kapcsolódnak (l. és 2. ábrák), másrészt a (g2) csapok segélyével akként eszközöltetik, hogy a (g) kocsi a munkadarab kihengerlése közben a (h) szán mozgásaiban részt vesz. A (h) szánon az (1) forgattyútengely van ágyazva, mely a (k) forgattyú és az (m) forgattyúrúd segélyével a (h) szánon ágyazott (o) tolókát mozgatja, melynek (ol) toldata a (dl) tövisrúdon elrendezett (d2) fej pályájába nyúlik. Az (1) forgattyútengely a kúpos (n, nl) fogaskerekek közvetítésével a (b) ágyon ágyazott (p) tengely segélyével forgattatik, melyen a (h) szánon ágyazott (nl) kerék ék és horony segélyével eltolhatóan van szerelve. A (p) tengely a hengerműtől a (q) könyökkapcsolás (3. ábra) segélyével forgattatik, mely az (r) tengelynek egyenletes forgását akként alakítja át, hogy az (o) tolóka az (a) hengerek behatása közben a munkadarabnak a hengerek által előidézett eltolásával lehetőleg meggyőzően az 1. ábrába berajzolt (1) nyíl irányában tolódik el, a mikor is (ol) toldata az (a) hengerek által eltolt (dl) tövisrúdnak (d2) fejét mozgásában követi. Ha ezután az (a) hengerek behatása véget ér, a mikor is azok a lelapított oldalukat egymás fölé fordítják, akkor az előbb megfeszített (f) rúgó hatása alatt a (d2) fej az (o) tolókát mozgásában követi, mely mozgás akként van megválasztva, hogy első felében gyorsuló, második felében ellenben lassuló legyen. A (w) munkadarab tehát nem vezettetik fokozatos gyorsulással a hengerek közé, mint az eddigi tápszerkezeteknél, hanem fokozatosan csökkenő sebességgel érkezik a munkaállásba, úgy hogy minden lökés elkerültetik és így a máskülönben a hengerek mögött, vagy egyebütt elrendezett határolók elhagyhatók. A lökések elkerülése következtében a szerkezet nem is vétetik igénybe oly hátrányosan és ennek folytán a hengermű sebességét és ezzel teljesítményét tetemesen növelhetjük. A munkadarabnak elforgatása ismeretes módon akként történik, hogy a tövisrúd hátsó vége a meredek (s) csavarmenettel van ellátva, melyre a munkadarabnak a (2) nyíl irányában (1. ábra) való előretolásánál forgás ellenében egy szokásos kilincs segélyévél biztosított (d3) csavaranya van fölcsavarolva. A munkadarabnak előretolása az (x) csavarorsó segélyével történik, mellyel a (h) szánt a (g) kocsival együtt akként toljuk előre, hogy minden hengerbehatásnál a (w) munkadarab beljebb jut a hengerek közé. Ha a kihengerlés véget ért, akkor a (h) szánt az (x) csavarorsó segélyével vissza-