32285. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bányákban rések vagy fúrólyukak előállítására

gek csíkokra oszthatók, melyek robbantó anyag segélyével könnyen szétválaszthatok. A találmánybeli eljárás foganatosítását példa gyanánt a mellékelt rajz tünteti föl, melyen (k) a szénréteg, (g) pedig a függő és fekvő hegység, illetve kőzet. A rések (s)-sel, az eljárás végrehajtására szolgáló szerkezet szájcsövei pedig (a b c)-vel van­nak jelölve. Az (a) szájcsővel a függő kőzet határán, a (e) szájcsővel a fekvő kőzet ha­tárán, a (b) szájcsővel pedig a szénréteg közepén állítunk elő rést. A szénréteget ily módon két csíkra osztjuk, melyek azután könnyen lerobbanthatók. Természetesen a szénrétegben magában több rés is előállít­ható és így több csíkra vágható. Ha két réteget, csekélyebb vastagságú kőzet választ el egymástól, akkor a rést természetesen ezen kőzetben állítjuk elő, úgy hogy a rés előállítása, által kettős hatást érünk el. Cse­kélyebb vastagságú rétegeknél a legtöbb esetben elegendő a réseket a függő és fekvő kőzet határán kiképezni, úgy hogy ekkor a a középső (b) szerkezet elmaradhat. Kísérletek azt mutatták, hogy kb. 30 lég­köri nyomás alatt álló 3 mm. vastagságú vízsugár alkalmazása a legelőnyösebb. Men­nél magasabbra fokozzuk a nyomást, annál finomabbra vehetjük természetesen a víz­sugárt s annál nagyobb annak vágó, illetve fűrészelő hatása. A vízsugárba homokot vagy más idegen testeket is vezethetünk, hogy ezáltal a sugarak metsző hatását még in­kább fokozzuk. Ez esetben oly módon jár­hatunk el, hogy a réselő szerkezet vízfúvó­káját injektorszerűen képezzük ki és egy homok tartánnyal, vagy pedig egy olyan tar­tánnyal hozzuk összeköttetésbe, mely vízben ülepített homokot tartalmaz. A homokot magában a nyomóvízben is lehetne isza­polni s a víz és homok keverékét a fúvó­kán keresztülnyomni, azonban az előbb em­lített eljárás, melynél a vízsugár az idegen testeket, tehát a homokot vagy effélét föl­szívja, előnyösebb. Az ezen réseléshez szük­séges homok rendszerint elegendő mennyi­ségben áll rendelkezésünkre, úgyszintén a víz is, melyben a homok ülepíthető. A ho­mok vagy hasonló idegen testek, nevezete­sen éles csúcsokkal bíró homok vagy Ugyan­ilyen kőzetpor természetesen a vízsugár metsző, illetve fürészelő vagy fúró hatását jelentékenyen fokozza. A homok alkalma­zása ez eljárásnál semmi nehézséget nem okoz, mivel a bevágott résből a levált szén­nel vagy a leréselt kőzettel együtt a víz­sugár által azonnal elmosatik. Homokkal terhelt vízsugár helyett homok­kal terhelt sűrített levegő-sugár, vagy pe­dig ez utóbbi vízsugárral kombinálva is al­kalmazható. Sűrített levegő a bányákban minden nehézség nélkül rendelkezésünkre áll, mivel szellőztetésre is ilyen levegő hasz­náltatik. Azonkívül csupán tiszta levegő­homoksugarat, vagy pedig egymás mellett levegő-homoksugarat és vízsugarat, vagy le­vegő-homoksugarat és vízhomoksugarat is al­kalmazhatunk, amiből azon előny származik, hogy a vízsugár vagy homokos vízsugár által a csupán homokos levegő-sugár alkalmazásá­val járó terhes por föllépése elkerültetik, anél­kül, hogy a két kombinált sugár együttes alkalmazása csökkentené a hatást, mely ellenkezőleg a második homoksugár haszná­lata által még fokozódik. Mivel a homokos levegő-sugár nagyobb méretű réseket ad, mint a homokos vízsugár, a homokos levegő­sugár ott alkalmazható előnyösebben, a hol nagyobb kiterjedésű, illetve vastagságú kő­zeteket kell a réselés által eltávolítani. Természetesen homok helyett más, ha­sonló hatású közeg, illetve más kőzetter­melék is alkalmazható, a legtöbb esetben azonban homok jön tekintetbe. Magától értetődik, hogy a jelen találmány tárgyát képező réselési eljárás más bányák­ban is alkalmazható, melyekben a szénbá­nyákhoz hasonló viszonyok vannak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás bányákban, különösen szénbá­nyákban rések, illetve fúrólyukak elő­állítására, jellemezve az által, hogy a réseknek, illetve bevágásoknak vagy fúrólyukaknak a rétegek határán, illetve magukban a rétegekben való előállítá­sára magas nyomás alatt álló finom víz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom