32255. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hajtóerő előállítására a hevített fluidumok melegében rejlő thermodinamikus erő transzformálása által

3 -vegő a (d) könyökből a (g) csövön át az első (h) injektor külső részébe lép és ezen in­jektor (hl) szájdarabján kilépve, a közpon­tos (h2) csövön át szokásos módon légköri levegőt szív be, mint azt a nyilak jelzik; a légköri levegő (f)-nél lép be az (e) szek­rénybe. E mellett a meleg levegő melegé­nek egy részét a légköri levegőnek átadja, mely most rögtön nagy erővel bír. Mint a számitások igazolják, ezen keverék ereje az első injektorból kilépve, sokkal nagyobb, mint a (g) csövön át beáramló meleg le­vegő ereje. A keveréket az első (h) injektortól egy második (i) injektor (il) központos csövébe vezetjük, mi mellett ezen injektor külső (i2) gyűrűjébe, például a (b) gázfejlesztő­ből a (j2) csövön át, sűrített levegőt ve- ! zetünk. Mialatt ezen levegő az (i) injekto­ron áthalad, az (il) központos csövön és az (i3) nyílásokon át ismét légköri levegőt szív be, mely természetesen nagyobb meny­nyiséggel bír, mint a (h2) csövön át beszí­vott levegő és melynek a keverék melege egy részét ismét átadja, úgy hogy nagy erővel bír. A keverék az (i) injektorból ki­lépve, még nagyobb erővel bír. A keveré­ket az (i) injektorból a (j) csatornába ve­zetjük, melyben a (k) nyílásokon ismét lég­köri levegőt szív be, úgy hogy ereje a le­írt módon még jobban fokozódik és így to­vább. Végül, miután a keverék már igen nagy erővel bír és a keverék hőmérséklete a melegnek erővé való fokozatos átalakítása folytán, valamint a térfogat megnagyob­bodása folytán erősen csökkent, a keveré­ket az (m) összekötő csövön át az (n) mo­torba vezetjük, melyben kihasználjuk. Az ezen, nagy térfogat mellett átlagos sebességgel bíró fluidummal való működte­tésre legalkalmasabb motort egy tetszés szerinti akciós turbina képezi. Az 1. ábrá­ban egy radiál-turbina van föltüntetve, azonban ép így valamely más módon szer­kesztett turbinát is alkalmazhatunk. A tur­bina két tárcsával bírhat, melyek ellenkező irányban forognak, úgy hogy a forgásse­besség 1:2 arányban csökkenthető. A tur­bina reverzálható. Magától értetődik, hogy a (h i) stb. in­jektorok szabályozható csövekkel és szí­vókkal bírnak, hogy a mozgásban lévő flui­dum erejét a szükségletnek megfelelően változtathassuk. Ezen fluidum, mely a me­leg hajtó fluidum kalóriáit abszorbeálja, az alkalmazott mótortypusnak megfelelően meghatározott sebességgel bírhat és a mo­torban azonnal elhasználtatik, a nélkül, hogy állapota megváltoznék. A különböző szívócsővezetékeknek az (e) szekrényben való elrendezése lehetővé teszi, hogy az (f)-nél a készülékbe áramló levegőt a sugárzó meleg megmelegítse és hogy a veszendőbe menő meleget hasznosít­! hassuk. Ezen szekrény egyidejűleg csök­kenti azon zajt, melyet az injektorok mű­ködése állít elő. Habár a föntebbiek értelmében meleg le­vegő, vagy valamely tetszés szerinti fűtött gázgenerátor által előállított és nyomás alatt álló levegővel, vagy levegővel és víz­zel, vagy gőzvízzel kevert gáz kerül al­kalmazásra, mely gáz nagy hőmérséklettel bíró gázszerű vagy levegőszerű keveréket ad, mégis hasonló jó eredménnyel ugyan e czélra kazánban előállított gőzt is alkal­mazhatunk, vagy pedig valamely gépből el­távozó fáradt gőzt is használhatunk. Ha a turbinát a fönt leírt módon fokozott erő­vel bíró fáradt gőz táplálja, akkor a tur­bina egy gazdaságos szekundér gépet ké­pez. Könnyen érthető, hogy e czélra a gáz-és petroleummotörokból kapott gázokat is fölfoghatjuk és hasznosíthatjuk, valamint a magas kemenczékből stb. nagy hőmérsék­lettel eltávozó és többnyire nagy mennyi­ségű veszendő meleget tartalmazó gázokat is hasznosíthatjuk. Ha azonban gőzzel vagy fáradt gőzzel nem rendelkezünk, vagy ha bizonyos be­rendezéseknél czélszerű, akkor a találmány foganatosítására a 2. ábrában vázlatosan rajzolt készüléket is használhatjuk. Ezen esetben az (o) tartányban a rajzon

Next

/
Oldalképek
Tartalom