32242. lajstromszámú szabadalom • Áramkör megszakító

_ i _ nyára merőleges állásba való hozatalára. Ugyanis azt találtuk, hogy a mágnes nagyobb megszakító hatást fejt ki, ha erővonalai lehetőleg merőlegesen hatnak az áram folyási pályájára. Bár az előzőkben váltakozó áramkörök befolyásoltatásáról volt szó, azért magától értetődik, hogy ezen megszakítót egyenáramú áramkörök szabályozására is alkalmazhatjuk. Magától értetődik, hogy az 1. ábrában föltüntetett szerkezetek a gáz- vagy gőzpályában a vezető és nem vezető állapot létesítésére a 2. ábrában föltüntetett szerkezetek helyett alkalmazhatók. Más szavakkal az 1. ábrában föltüntetett elrendezést az áramkörben egy kapcsolóval vagy hasonló szerkezettel párhuzamosan is kapcsolhatjuk, a mikor is a működés ugyanaz marad. A 4. ábrában föltüntetett foganatosításnál az (1) gőzkészűlék mindegyik elektródájának közelében egy (28), í 11. (29) elindító szalag van elrendezve. A készülék a (30, 31) váltakozó áramkör (30) vezetékében a (32) kapcsolóval párhuzamosan van kapcsolva és arra szolgál, hogy a sziki-ázást vagy a feszültségnek az áramkörben való veszélyes növekedését megakadályozza, midőn a (32) kapcsoló megnyittatik. A (30 és 31) vezetékek közé egy transzformátornak (33) primér tekercse vau kapcsolva, a hol is a (34) szekundér tekercs egyik vége a (36) sodrony segélyével a (29) elindító szalaggal, másik vége a (35) sodrony segélyével a (28) elindító szalaggal vau összekötve. Ezen elrendezés következtében a (32) kapcsoló nyitása után az előbb rövidre zárt (1) gőzkészűlék elektródjaira az áramkör teljes feszültsége, elindító szalagjaira pedig a transzformátor szekundér feszültsége hat. Ezen kombinált hatások elegendők a gőzkészúléken át oly ideiglenes áramlás előidézésére, mely a (32) kapcsoló szikrázását elfojtja. A folytonos áramlást a készüléken keresztül az által akadályozzuk meg, hogy a fejlődő gőz sűrűségét fokozódni hagyjuk, j miáltal :iz áramlás elfojtatik, miután már a kezdeti áramlás a kézi kapcsolásnál a szikrázást elfojtotta. Az 5. ábrában az (1) gőzkészűlék a (42, 43^ vezetékbe van beigtatva és az áramot a berajzolt nyíl irányában bocsátja át föltéve, hogy ezen áram bizonyos határon túl ne ii emelkedik. A gőzkészűlék a (44) hűtő kamrával van ellátva mely elősegíti a készülékben ennek működése közben fejlesztett gőz kondenzálódását; ezen hűtő kamrára a fémből készült (45) süveg yan ráborítva, mely arra szolgál, hogy a hűtő kamra kisugárzó képességét szabályozzuk. Ezen fémsiiveg kezelésével a gőzkészűléket különböző erősségű normális áramok vezetésére tehetjük alkalmassá anélkül, hogy a készülékbe zárt gőz sűrűségének túlnagyra való növekedésétől kellene tartanunk. A mint említettük, a készülék a (42, 43) vezetékben normális áramok folyását lehetővé teszi. Mihelyt azonban a vezetékbe abnormális vagy veszélyes áramok jutnak, ezek a készülék belsejében hirtelen fokozzák a gőzsűrűséget, mire az áramlás megszakad. Más szavakkal ezen gőzkészűlék biztonsági szerkezetet képez, mely a közönséges olvadó biztosítékok gyanánt is alkalmazható. Másrészt ezen elrendezést az áramkör megszakítása helyett annak ellenállásának különböző czélból való növelésére is használhatjuk föl. A készülék első elindítása a (46) elindító szalag segélyével történik, mely a (47) sodrony által az áramkör másik oldalával van összekötve Ezen elindítást azonban segédelektróda segélyével vagy akként is foganatosíthatjuk, hogy a két készülék belsejében elrendezett elektródának érintkezését automatikusan vagy mechanikusan megszakítjuk. Magától értetődik, hogy a 4. ábrában föltüntetett önműködő elindító szerkezet az 5. ábrában föltiintetett elrendezésnél is alkalmazható, a mikor is a biztonsági kapcsoló az áramot újból zárja, mihelyt a normális állapot helyre áll, vagyis mihelyt az abnormális veszélyes áiam megszűnik. A vezető vagy nem vezető állapotok elő-