32241. lajstromszámú szabadalom • Beálló alváz egysinű, emelt vágányok mozgó kicsik számára

— 2 — pezve, hogy a rugónak a csapra gyakorolt nyomása azon mérvben növekedjék, a melyben a beálló alváz a centrifugális erő hatása alatt vagy más okból megemelkedni igyekszik, úgy hogy a vezetékkerekek mindig kellően megtartatnak a vezetéksíneken, daczára annak, hogy ezen vezetékkerekek saját és csapjaiknak centrifugális ereje vagy más ok következtében a vezetéksínektől eltávolodni igyekszenek. Az említett fölületnek alsó része akként van görbítve, hogy, midőn a beálló alváz a centrifugális erő hatása alatt vagy más oknál fogva sülyed, a rúgó nyomása közel állandó maradjon, hacsak nem akarjuk a kocsi hajlását megakadályozni, illetőleg határolni, a mikor is az említett fölület alsó részét hasonló módon görbítjük meg, mint fölső részét, úgy hogy a rugóknak a csapokra gyakorolt nyomása arányosan növekszik. A fölület ezen görbe kiképzését akként szabjuk meg, hogy a vágánykanyarulat sugarának, a haladási sebességnek és a kocsi, valamint a vezetékkerekek súlyának megfelelő legyen. A jelen találmány tárgya a mellékelt rajzokon egy foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a beálló alváz egy részének oldalnézete; a 2. ábra metszet a 3. ábrának A—A vonala szerint; a 3. ábra fölülnézet. A vágány mindegyik oldalán (2. ábra) az (a) vágánysínt hordó állványokra két-két (b) vezetéksín van megerősítve, melyek mindegyikében egy-egy (c) vezetékkerék fut. Az egymás fölött páronként elrendezett vezetékkerekek egy-egy (f) csap körül forognak, melyek egymással össze vannak kötve;, ezen összekötő rész az oldalas (1) toldatokat hordja, melyeknek vége a (k) vezetékekben csúsztathatók (3. ábra); ezen vezetékek az alvázra erősített (h), illetőleg (o) tartókra vannak szerelve. A (k) vezetékek (2. ábra) az (a) vágánysín fölső lapjának közepéből írt körívek szerint vannak kiképezve. A csapokat összekötő (d) résznek külső fölülete az (e) görgők számára képezi a fölfekvési fölületet (1. ábra); ezen (c)görgők az (n) harántrúdon vannak ágyazva, mely a csúsztatható (nl) szekrényekre van erősítve (2., ábra); és ez utóbbiakban a (g) rugók vannak elrendezve, melyeknek feszereje a (gl) csavarok segélyével szabályozható. A (d) résznek imént említett, az (e) görgőknek fölfekvési fölület gyanánt szolgáló oldala oly görbe szerint van kiképezve, hogy, midőn az alváznak hajlása és a vezetékkerekeknek kimozgása a centrifugális erő hatása alatt vagy más oknál fogva növekedik, a kanyarulat külső oldalán lévő (e) görgők a (d) rész fölfekvési fölületén fölfutnak és ekként azon nyomás, mellyel a vezetékkerekek a vezetéksínekre szoríttatnak, növeltetik. Másrészt a kocsi sülyesztett oldalán lévő (e) görgők a (d) rész fölfekvési fölületén lejebb kerülnek, és ekként ezen oldalon a rúgónyomás közel állandó értéken tartatik, hacsak a fölfekvési fölület a 2. ábrában szakadozottan berajzolt görbe szerint nincsen kiképezve, a mikor is ezen oldalon is a rúgónyomás növeltetik. Természetesen a jelen találmány tetszőleges számú, a vágánynak akár mindkét oldalán, akár csak egy oldalán elrendezett vezetékkerekeken alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Beálló alváz egysínű, emelt vágányon mozgó kocsik számára, jellemezve az által, hogy a beálló alvázkeret és a kocsi a centrifugális erő vagy más okok hatása alatt szabadon és vezetékkerekeik csapjaitól függetlenül mozoghatnak és hogy a vezetékkerekek a kocsi mindkét oldalán mindig, tehát ferde állásnál is, ugyanazon relatív helyzetben illeszkednek a vezetéksínekhez, akár egyenes a vágány, akár görbe. 2. Az 1. alatt igényelt beálló alváznál az alvázkeret és a vezetékkerekek csapja között elrendezett, rugók, melyek fölfekvési fölületek segélyével fejtik ki hatásukat, mely fölfekvési fölületek akként vannak görbítve, hogy a vezeték-