32235. lajstromszámú szabadalom • Egymás mellé sorozott csőlemezekből, ill. csőrostélyokból álló gőzfejlesztő túlhevítővel

A 4. és 5 , illetve a 6. és 7. ábrákban { föltüntetett módosítások a leírt elrendezés­től csak annyiban térnek el, hogy az egyes kígyócsövek nem mennek végig az összes fűtőhuzamokon, hanem két-két csőlemez között mindig csak egy-egy kígyócső van elrendezve, melynek kanyarulatai a 4. és 5. ábrák szerint függélyesen, a 6. és 7. ábrák szerint pedig vízszintesen vannak el­rendezve. Lehet továbbá a túlhevítő csöveket akként is elrendezni, hogy azok mindegyike az összes csőlemezek között függélyes kanya­rulatokban menjen végig, a mint azt a 8. ábra láttatja. A túlhevítő csöveket továbbá az 1—3. ábrákban föltüntetett elrendezés helyett, melynél az összes túlhevítő csövek párhu­zamosan vannak a (7) csőhöz kapcsolva, egymással szoros kapcsolásban is lehet el­rendezni. Ezen esetben valamennyi kigyócső együttesen vagy pedig csoportonként lehet soros kapcsolásban elrendezve. A túlheví­tendő gőzt a felszálló fűtő gázokhoz képest egyenáramban vagy ellenáramban vezethet­jük a túlhevítő csöveken át. Bizonyos kö­rülmények között előnyös a túlhevítendő gőzt részben egyenáramban, részben ellen­áramban áramoltatni. Ez utóbbi elrendezés a 9. ábrában van szemléltetve. A gőz a (12) vezetéken át az alsó (13) kanyarula­tokba jut és ezekben a fűtő gázokkal egyen­áramban áramlik. Ezután a (14) vezetéken keresztül a fölső (15) kanyarulatokba vezet­tetik, melyekben a fűtő gázokhoz képest ellenáramban áramlik. Természetesen úgy a gőzfejlesztő, mint a túlhevítő is szerkezeti részleteiben sokféle­képen foganatosítható. Ez különösen a cső­lemezeknek egymással és a túlhevítővel való összekapcsolására nézve áll. A csőle­mezek, mint az 1—3. ábrákban sík külső fölületekkel, vagy 'mint az 5. ábrában, hul­lámos külső fölületekkel lehetnek kiképezve, vagy pedig csőrostélyokkal helyettesíthetők, melyek magukban véve már ismeretesek. A túlhevítő csövek kanyarulatai tetszőlege­sen összeállított csőszárak által helyettesít­hetők, melyek vízszintesen, függélyesen vagy rézsútosan lehetnek elrendezve. Lényeges csak az, hogy a túlhevítő csövek a gőzfej­lesztő csoportjai közötti fűtőhuzamokban akként legyenek elrendezve, hogy a túlhe­vítő és a gőzfejlesztő ugyanazon térben feküdjenek, mert csak így érhetők el az említett előnyök. A túlhevítő csövek két­két csőlemez között két vagy több függé­lyes sorban is rendezhetők el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Egymás mellé sorozott csőlemezekből, il­letve csőrostélyokból álló gőzfejlesztő túlhevítővel, jellemezve az egyes cső­lemezek, illetve csőrostélyok között fekvő fűtőhuzamokban elrendezett túlhevítő csö­vek által. 2. Az 1. alatt igényelt gőzfejlesztőnek egy foganatosítási alakja, jellemezve a fűtő­huzamok egyes pontjaiban fölváltva szű­kebb, illetve bővebb átbocsátó haránt­metszeteket szabadon hagyó, vízszinte­sen elrendezett túlhevítő csövek által. 3. Az 1. alatt igényelt gőzfejlesztőnek egy foganatosítási alakja, jellemezve az ösz­szes fűtőhuzamokon tetszőleges irányú kanyarulatokkal kígyóvonalban végighú­zódó túlhevítő csövek által. (1 rajzlap melléklettel.) ® ÁLLAS HÉ8ZVÉNYTÁ[^A&AG NYOMDÁJA RJCAPÉATÉ*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom