32230. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémnek, főleg ólomnak, ezüstnek és ónnak oly sóömledékekből való leválasztására, melyekbe ezeket oxyd alakban vezettük be

Megjelent 1905. évi február l«ó £l-én. MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEÍRÁS 82280. szám. Vilii. OSZTÁLY Eljárás fémeknek, főleg ólomnak, ezüstnek és ónnak oly sóömledékekből való leválasztására, melyekbe ezeket oxyd alakjában vezettük be. DR

GANELIN SOLOMON CHEMIKÜS BERLINBEN. Bejelentésének napja 1904 szeptember hó 10-ike. Elsőbbsége 1899 október 24-töl kezdődik. Találmányom tárgya egy eljárás fémeknek, főleg ólomnak, ezüstnek és cinkoxidnak oly sóömledékekből való leválasztására, melyekben azok a megfelelő oxid alakjában vannak oldva és melyek pl. a 124846. számú német birodalmi szabadalom szerint állíthatók elő. Ily ömledékeknek kísérleteim szerint az a tulajdonságuk, hogy a bennük oldott fémoxidokból a fémet elektrolízis útján vagy fémes cink vagy ólom hozzáadásával le lehet választani. Igaz ugyan, hogy a 97943. és 134734. számú német birodalmi szabadalomból oly eljárás, melynek segélyével valamely sóömledékből szulfidokat elektrolízis és czink segélyével fémállapotban lehet leválasztani, ismeretes, azonban ennek az eljárásnak bizonyos, a találmány tárgyát képező eljárásnál föl nem lépő hátrányai vannak. Új eljárásom előnye a 97943. számú német birodalmi szabadalomban védett eljárással szemben főleg az, hogy az eljárás szerint a sóömledékből a cinket is fém alakjában választhatjuk le, mi a régebbi eljárás szerint lehetetlen, mert a cinkszulfid a sóömledékben nem oldódik, a 134734. számú ném^t birodalmi szabadalomban védett eljárással szemben pedig az, hogy a fémoxidok bontására kisebb feszültségű áram elégséges, mint a chloridok elbontására, így pl. ólomoxid bontására csak l-l volt, ólomchlorid bontására azonban 1-7 volt szükséges, ezenkívül chlór sem fejlődhetik, mi a régibb eljárásnál, különösen a művelet vége felé, mikor már nem volt elég szulfid jelen a chlór elnyelésére, kikerülhetetlen. Eljárásunk szerint az elektrolízist az oldhatlan alkotórészek (szilikátok, meddökőzet stb.) leválasztása előtt vagy után végezhetjük, mikor a fémek. pld. az ezüst, ólom és cink egymásután a katódán válnak ki, míg az oxigén az anódálioz megy. Megjegyzem, hogy a leválasztandó fémnek elektronegativebbnek kell lennie, mint az oldószert képező só fémjének, így pld. ólomchloridban oldott cinkoxidból cinket leválasztani nem lehet, mert a levált cink az ólomchloridot bontaná és így ólom leválását idézné elő. Hogy a fémeket, nevezetesen az ólmot és ezüstöt az ömledékből más fémmel, pld. cinkkel vagy ólommal fémalakjában választhassuk le, ezt a lecsapó fémet valamivel nagyobb mennyiségben alkalmazzuk,