32214. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénsav előállítására füstgázokból és más effélékből
— 2 -Az ismertetett módon elérjük, hogy nagy 1 bikarbonáttartalommal bíró folyadék kelet- i kezik. Ezen folyadékból azután a szénsavat, mely a normális karbonát képzéséhez szükséges mennyiségnél nagyobb mennyiségben van jelen, szabad állapotban azon ismeretes eljárással kapjuk meg, mely szerint a bikarbonátok hevítés folytán normális karbonáttá és szénsavvá bomlanak. Az előállítás ezen módja már most hasonló hátránnyal járt, mint a szénsavnak gázokból való elnyeletése, a mennyiben a bikarbonát nagy része a megbontás alól elvonatott, úgy hogy lényegesen csekélyebb mennyiségű szénsavat kaptunk, mint a mennyi a bikarbonát folyadék összetételének megfelelt volna. Hogy ezen hátrányt elhárítsuk, a bikarbonátfolyadékok fölhevítésénél szintén habot képezünk, mi által elérjük, hogy a különváló szénsavat lehetőleg koncentrált állapotban kapjuk és a jelenlévő bikarbonát gyakorlatilag véve teljesen megbontatik. A képződött habbuborékokat azután szétpattanásra indítjuk, mi által egyrészt monokarbonátoldatot, másrészt koncentrált szénsavgázt kapunk. A koncentrált szénsavgázt azután elkülönítjük a folyadéktól és tovább földolgozzuk. A bikarbonátfolyadékhoz habképző anyagokat adunk, ha azok a bikarbonátfolyadék készítése folytán elégséges mennyiségben nem volnának már jelen. Az eljárás foganatosítását a következőkben az alkalmazott készülékek kapcsán ismertetjük : Az 1. ábra azon készülék függélyes metszetét mutatja, a melynél a kezelendő gázok és az elnyelőfolyadékok ugyanazon irányban alulról fölfelé lépnek be a készülékbe. A 2. ábra olyan készüléket tüntet föl, melynél azon edények, a melyekben az elnyeletés végbe megy, nem egymás mellett, hanem egymás fölött vannak elrendezve és a melyeknél a gázok és az elnyelőfolyadékok nem alulról fölfelé, hanem fölülről lefelé haladnak. A 3. ábra több egymás fölött elrendezett készüléket mutat, melyek ugyanazon tartályban vannak fölállítva és egymás alatt i vannak elrendezve. Hogy a készülékek ezen két osztályának melyikét alkalmazzuk, az azon különös viszonyoktól függ, melyek között dolgozunk. A készülékek második foganatosítási alak: ját különösen ott alkalmazzuk, a hol a térrel és erővel takarékoskodni kell, míg általánosságban a készülékek első csoportja előnyösebb. A 4. ábra függélyes metszete azon készüléknek, a melyben a keletkezett bikarbonát megbontását és az e melett szabaddá váló szénsav kinyerését foganatosítjuk. A szénsavnak a gázokból, pl. füstgázokból való előállítása oly módon történik, hogy a gázokat az (a) csövön át a (b) hengerbe vezetjük. A (b) hengerbe a (d) tartályból a (c) csövön át szénsavat elnyelő oldatot, legelőnyesebben káliumkarbonátot vezetünk be. A legelőnyösebb 10%-os káliumkarbonátoldat. Szükséges, hogy a káliumkarbonátoldatot és a füstgázokat ugyanazon irányban, tehát nem ellentétes irányban vezessük. A káliumkarbonátoldat menynyiségét a gázokban tartalmazott szénsavnak előzetesen megállapított mennyisége szerint szabjuk meg, minthogy a káliumkarbonát mennyiségének a szénsav mennyiségéhez a következő egyenletnek megfelelően kell aránylania: Ks + COs + C02 -f H3 0 = 2KHCOs A káliumkarbonátoldat szappannal vagy szaponinnal, vagy más habképző anyagokkal van elegyítve. Hogy ezen anyagok közül melyiket alkalmazzuk lényegileg, azok árától függ. A szappan mennyiségének olyannak kell lennie, hogy tartós szappanbuborékképződést érjünk el. Előnyösnek mutatkozott 5% hozzáadása. A (b) hengerben a forgó (e) dob, mely (f) szitalyukakkal van ellátva, úgy van elrendezve, hogy az a (g) tengely körül foroghat, mely az (i) tárcsa segélyével forgásba hozható. Ezen mozgás folytán habképződést idézhetünk elő. A habbuborékok a szita belsejéből kifelé haladnak és a folyadék fölött az utána tóduló folyadék és az utána tóduló gázok által a (k) csövön át a (b)
