32208. lajstromszámú szabadalom • Újítások önműködő vasúti kocsikaoplókon
- 4 akadálytalanul lebillen és a nem önműködő kapcsolás oly helyzetbe jut, hogy az egyikmásik kocsi hasonló kapcsolójával összekapcsolható (3. és 4. ábra). Az oldalt lendíthető (18) kar lecsaphatóan is szerkeszthető. A fönt leírt önműködő kapcsoló működési módja könnyen érthető. Ha ilyen kapcsolókkal ellátott két kocsi összeütődik, a kapcsolóhorgok mindegyike saját oldala felé tolatik, de a ('28) rugók által rögtön visszavezettetnek, úgy hogy egymással tökéletlen kapcsolatba jutnak, mint az 1. ábrán lát ható. A horgok tökéletes kapcsolata, — mint fönt leíratott — azáltal éretik el, ha azok egyikét a megfelelő (14) kézikerekek egyikének forgatása által az íitközőgerenda felé húzzuk, miáltal az összekapcsolási helyen a kivánt feszültség is eléretik. Két összekapcsolt kocsi szétkapcsolását azáltal eszközöljük, hogy az egyik kapcsolóhorgot hasonló módon az ellenkező irányban annyira eltoljuk, hogy a horgok egymástól akadálytalanul oldalt fordíthatók legyenek. Erre ugyanezen horgot (esetleg a másik horgot) elforgatjuk, a mennyiben a (26) tengely elforgatása segélyével a (28) rugók (vagy csak az egyik rúgó) útján a (18 20) emeltyűt akként forgatjuk el. hogy az a (15) fésűnek a horonyba való bekapaszkodása folytán a kapcsolóhorgot az (1) csapja körül elforgatja. Ha a (26) tengely azon helyzetet foglalja el, melybe az előbb említett működés által hozatott, akkor a kapcsolóhorog oly helyzetbe jön, hogy a másik kocsi működő helyzetben levő kapcsolóhorgának nincsen útjában, miért is a kocsik összekapcsolása nem következik be. Ha a kapcsoló a kocsiknak csupán csak önműködő összekapcsolására alkalmaztatik, akkor a (18), illetve (20) emeltyűkaroknak nem kell egymáshoz képest forgathatóan elrendezve lenni, hanem egy darabot is képezhetnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Készülék oly önműködő vasúti kocsikapcsolók részére, melyek oldalt fordítható kapcsolóhcroggal bírnak, mely horog a kocsi oldaláról forgatható emeltyű segélyével fordítható, jellemezve azáltal, hogy az emeltyűre (28) rugók hatnak, melyek egymásutánjukban a kocsin keresztirányban állítható részek (illetve csak a rugók egyikét működtető egy rész) által működtetnek, mely részek a kapcsolónak a kocsi oldalán kinyúló kezelőkészülékével vannak összekötve, úgy hogy a kocsi egyik oldaláról az említett részek (illetőleg rész) állítása által a kapcsolóhorog vagy működő helyzetbe, vagy működő helyzeten kívül helyezhető. 2. Az 1. igénypontban jellemzett kapcsolón azon elrendezés, hogy a kocsin keresztirányban elhelyezett részek (32) tárcsákból állnak, melyek egymással és az egyik résszel össze vannak kötve, mely rész egy a kezelőtengelyen szilárdan megerősített rész rézsútos, illetve csavarmenetalakú hornyába belenyúlik. 3. Az 1. igénypontban jellemzett kapcsolón azon elrendezés, hogy a kapcsolóhorog megerősítése, illetve a kocsi vonórúdja azon (30) részének megerősítése, melyhez az említett horog van erősítve egy vízszintes tengely körül forgatható és egy nem működő kapcsoló részeinek megerősítésére is szolgál azon czélból, hogy egy önműködő kapcsolóval ellátott kocsi egy oly kocsival is összekapcsolható legyen, mely csak a légi nem önműködő k ipcíolóval bír. 4. Az 1. illetve 3. igénypontban jellemzett kapcsolónál azon elrendezés, hogy az oldalirányban állítható emeltyű azon része (a 18 kar), mely a kapcsolóhorgot működteti. illetve azzal összeköttetésben áll, a másik részhez (a 20 emeltyűkar) képest forgatható és azzal szilárdan összeköthető, mi mellett mindkét rész forgáscsapja (18a csap) ugyanaz, mely körül az egész emeltyű forog, ha karjai egymással szilárd összeköttetésben vannak, azon czélból, hogy az emeltyű a kapcsolóhorog útjából elfordítható legyen, ha utóbbit működő helyzetéből ki kell állítani, hogy a nem önműködő kapcsoló részére szabad tér maradjon. 5. Az 1. igénypontban jellemzett kapcsoló-