32195. lajstromszámú szabadalom • Villamos blokkberendezés

emeltyűre van erősítve (2. ábra), mely a mágnes mögött (b')-nél van ágyazva, úgy hogy a fegyverzet a sarkrészektől, midőn ezek nem gerjesztetnek, egy (e') rúgó által elemeltetik, mely egyrészt a fegyverzettel, másrészt az (e2) rúddal van összekötve, mely utóbbi ezen czélból a fegyverzet fölött van elrendezve. Az (e) emeltyű két (e3 és e5) fület hord, melyekben egy rúgós (E') kilincs van elrendezve, mely U-alakúan meghajlított sodronyból van készítve (3. ábra), melynek mindkét szára az említett fülekben van ágyazva. Ezen kilincs egyik szárára a kis (e4) spirálrúgó van rátolva, melynek egyik vége az ezen kilincsre erősített (e7) karimához illeszkedik. Ezen spirálrúgó arra szolgál, hogy a kilincseket a kilincskerék által való lenyomás után egy újabb foggal való összekapcsolás czéljából eszközlendő emelésnél kinyomja. A nagy fejjel bíró (e5) csavar (2. ábra) arra szolgál, hogy megakadályozza ezen kilincsnek túlnagy benyomását, midőn a kilincskerék gyorsan elforgattatik, megakadályozván ezáltal, hogy a kilincskerék egyszerre egynél több foggal forgattassék el. (F) a kilincskereket jelöli, mely az (E') kilincs által ennek lefelé való mozgása közben működtetik és mely a forgatható (F') tengely van ékelve, melyen ezenkívül a (G) kilincskerék (3. ábra), a (H) zárókerék és a kapcsoló rúdját a működtető (f) bütyök is van fölerősítve. (D) azon mágnest jelöli, mely a kifutó jármű által kerjesztetik és melyet szintén a (C) kar hord és szerkezetét, valamint működését illetőleg teljesen megegyezik a (B) mágnessel, a mi a (G) kilincskerékkel együttműködő mechanizmusra is áll úgy, hogy ezen részeknek külön ismertetése szükségtelen. A (H') zárókilincs (2. ábra) a (H2) rúgó által a (H) zárókerékkel van kapcsolásban és ezáltal bármily irányú elforgás meg van akadályozva, mindaddig míg valamely mágnes a hozzátartozó kilincskerékre nem hat. A (g) állványok fölső végébe a beállítható (gl) határoló csavarok vannak becsavarolva, melyek az említett kilincseknek a mágnesek által való szabadonbocsátás után az (el) rúgok hatása folytán történő fölfelé mozgását határolják, (Gl) a kapcsolónak rúdját jelöli, mely középső része közelében (G2)-nél alkalmas keretre vau ágyazva. Ezen rúd egyik vége (G3)-nál meg van terhelve, míg másik vége a szigetelő (G4) tömböt hordja. Ezen tömbbe egy kontaktussodrony van beerősítve, mely két lefelé függő (G">) szárral bír (lásd a 3. ábrát). Midőn a (Gl) kapcsolórúd a (G6) részre ható (f) bütyök által lefelé nyomatik, akkor az említett lefelé függő sodronyszárak a (G7) higanycsészékbe merülnek és oly áramkört zárnak, mely a következőkben leírandó szerkezet segélyével az (I) jelzőkorongot megemeli. (J) egy harmadik elektromost jelöl, mely szerkezetileg hasonló a két (B és D) mágneshez. Ezen mágnesnek (J3) fegyverzete a mágnes mögött (j)-nél van ágyazva, a mint az 1. ábrából látható. A (JB) fegyverzet mellső végéből a (Jl) kar indul ki, mely a hajlékony (J4) összeköttetés segélyével az (i) jelzőkarnak lefelé nyúló végével van összekötve. (I) a vészjelző korongot vagy oscilláló korongot jelöli, melynek közepében vörös üvegből vagy más áttetsző anyagból készített lemez van elrendezve és melynek külső gyűrűs fölülete vörösre van befestve. Az áttetsző lemez arra szolgál, hogy az éjjeli jelzés tétessék lehetővé, míg a korongunk gyűrűs része a nappali vészjelzésre szolgál. (11) azon izzólámpát jelöli, mely a középső vörös üveglapot megvilágítja. Ezen jelzőkorong az (12) kar egyik végére van függesztve, mely kar (i')-nél van ágyazva és az (13) ellensúlyt hordja, a mint az 1. ábrából látható. Az (I) jelzőkoronggal az (ix

) rúd segélyével egy második (K) korong vagy jelzőtábla van összekötve. Ezen (K) jelzőkorong, mely valamivel kisebb mint az (I) jelzőkorong és más alakkal is bír, zöldre van festve és közepén egy zöld üveglemezt hord, mely ugyancsak az (I') elektromos lámpa által megvilágítva, éjjel zöld fényt áraszt ki; az ily módon elrendezett jelzőkorong a feléje közeledő járműveknek az egyik oldalról zöld fényt mutat, vagyis szabad pályát jelez, a másik oldalról ellenben