32144. lajstromszámú szabadalom • Gép szögeknek és hasonló tárgyaknak drótból való előállítására

mint a rajzból minden további magyarázat nélkül kitűnik, csak a drótról leszakított, készre sajtolt szögeknek a gépből való kivezetésére szolgál. Az (a c) hengerek, melyek a szögeknek a drótból való tulajdonképeni előállítását végzik, két-két (h2 h3) tárcsából állnak (1. ábra), melyek közül az utóbbinak kerékagyszerű (h4) része az (f) kölyűknek sugárirányban a szükséges merev támasztékot nyújtja. A (h2 h3) tárcsák mindegyike egy teljes kört képező, befelé irányuló (f2\ illetve (f3) bordával van ellátva, mely az egyes (f) kölyűknek sugárirányban való kifelé tolódását megakadályozza. Ezen kölyűk tehát, melyekből a föltüntetett kiviteli alaknál mindegyik hengeren 15 darab van elrendezve, sugárirányban nem mozdulhatnak el, azonban kerületi irányban úgy vannak méretezve, hogy kettő között, ha a többiek szorosan egymás mellett feküsznek, épen csak annyi játéktér marad, a mennyi elegendő arra, hogy a drótnak egy része szögfejjé legyen duzzasztható. Ezen (jl) játéktér a szögfej előállításának kezdetén mindig a 4. ábra által jelzett helyre esik, míg a sajtoló hengerek ugyancsak a 4. ábrán látható nyilak irányában forognak, azonban a játéktér a fölötte fekvő legközelebbi (g) ékek bevezetése következtében nem sokkal azon időpont előtt képződik, melyben a 4. ábra által jelzett helyre érkezik. Hogy a két henger középsíkja fölött legközelebb fekvő két ék működésbe hozható, a többi pedig érintetlenül hagyható legyen, az (s) kölyű (s4) ütőlapja az (a c) hengerek középsíkja fölött van elrendezve s függélyes, illetve oldalirányú kiterjedése csak annyi, hogy mindegyik hengernél csak egy (g7) éket verhet előre. Mint a 3. ábrából kitűnik, az (a7), illetve (c7) görbék úgy vannak elrendezve és alakítva, hogy a két beverendő ékkel épen átellenben egy-egy megfelelő mélységű lépcsőt képeznek. A 4. és 5. ábrák megértése czéljából, megjegyzendő, hogy a két henger középsíkjában fekvő két (g) ék bevert helyzetben van, tehát a közvetlenül ezen két ék fölött fekvő (f) kölyűk az ékek hatása folytán annyira vannak előretolva, hogy az új (jl) hasíték mindkét (a) és (c) hengernél képződhetik. Hogy egyfelől az (f) kölyűk a szükséges kerületi eltolódást szenvedhessék, másfelől pedig a (g) ékeknek biztos s kerületi irányban eltolhatatlan támaszték legyen adható, (g2) aczélhüvelyek vannak elrendezve, melyek az 5. ábrán látható módon mindegyik henger mindkét (h2 h3) tárcsáján áthatolnak s egyik oldalukon középen félig ki vannak vágva, úgy hogy a tulajdonképeni (g5) ékfölületekaz (f) kölyűk (f7) ékfölületeivel érintkezésbe jöhetnek. Az ék által a kö-I lyűre gyakorolt nyomás az ék beverése al| kalmával a kölyűnek körülbelül közepére összpontosul, úgy hogy az utóbbi nincs kitéve káros egyoldalú nyomásoknak, melyek megakadást okozhatnának. A (g2) hüvelyek elforgását és az (a c) hengerekből való véletlen kilépését (g3) peczkek akadályozzák meg (5. ábra). Az ékek azon pillanatban, midőn őket a beverést előidéző ütés éri, még nincsenek egészen annyira befelé tolva, mint ahogy az 5. ábra jobboldalán lát-I ható metszet mutatja. I Hogy a (g2) hüvelyek számára szükséges helyre szert tehessünk, az (f) kölyűk hátsó oldalain, mint a 4. és 12. ábra mutatja, kellő nagyságú (f6) kivágások vannak kiképezve. Hogy továbbá az összes kölyűknek szoros egymáshoz simulását biztosíthassuk, úgy hogy csak a szükséges (jl) hasíték képződhessék, a 4. ábra szerint még (f9) rugók vannak elrendezve, melyek az (f) köj lyűk megfelelő furataiban feküsznek s a j (g2) hüvelyek hátlapjához nyomódnak. A gép működési módja az eddig elmondottak alapján a következő lesz: Ha a 4. ábrán a két henger középsíkja fölött fekvő két éket, melyekről még megjegyzendő, hogy annyiban szabadon elforgathatok, a mennyiben ezt az ékfölületek megengedik, beverjük, a 4. ábrán látható (jl) hasíték bezáródik, úgy hogy a középsík fölött és alatt fekvő négy kölyű a 8. ábrabeli helyzetet veszi föl s ennek megfelelően a középsík fölé eső két kölyű kö-