32143. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus kalapács

fekszik, míg a (g) és (h) légkamrák az ürös (d) kosban a (c) dugattyú fölött, illetőleg alatt vannak kiképezve. Az (f) kamra a küllevegővel egy közönséges (z) szabályozó csapon át közlekedik, mely több vagy kevesebb nyíláson át nagyobb vagy kisebb légáramlást tesz lehetővé. A (b) hajtó dugattyúban kiképezett (i) hornyon át ezen légáramlás a hajtó dugattyúnak és a kosnak minden állásánál végbe mehet. Az ürös kosban lévő (g) és (h) légkamrák a küllevegővel a (k 1) nyílásokon és (m n) csatornákon, továbbá (o p) nyílásokon és a (q) szelepházon át közlekedhetnek, mely utóbbinak forgatható (r) hüvelye egy a (g h) légkamrákhoz képest befelé nyíló (s) szeleppel és egy ezen kamrákhoz képest kifelé nyíló (t) szeleppel van ellátva (3. és 4. ábrák). A szelepház akként van elrendezve és oly nyílásokkal ellátva, hogy a szelephüvelynek megfelelő beállítása szerint: 1. mindkét (g) és (h) légkamra az (o) és (u), illetőleg a (p) és (v) (4., 5. és 6. ábrák) nyílásokon át közvetlenül (vagyis a szelepek elkerülésével) a küllevegővel köthető össze, vagy 2. a (g) légkamra az (o) és (u) nyílásokon a küllevegővel közlekedik, míg a (h) légkamra a (p) és (w) nyílásokon át [a (h) légkamrához képest] befelé nyíló (s) szeleppel van összekötve (9. és 10. ábrák) vagy 3. a (g) légkamra az (o) nyíláson át a befelé nyíló (s) szeleppel, a (h) légkamra ellenben a (p) nyíláson az a kifelé nyíló (t) szeleppel van összekötve (7. és 8. ábrák). Az (r) szelephüvelynek első állásánál, a (b) és (c) dugattyúk fölfelé mozgásánál az (f) kamrában vákuum keletkezik, minek következtében a (d) kos megemeltetik és ezután a (b) és (c) dugattyúk lefelé mozgásánál a levegőnek az (f) kamrában történő sűrítése következtében lefelé löketik. Az (f) kamrát szabályozó (z) csapot e mellett az elérni kivánt ütés erőssége szerint többé-kevésbbé nyitjuk meg, úgy hogy a nyomáskiegyenlítés bizonyos határok között történjék. Ha már most a kalapács ütését erősbíteni akarjuk, akkor az (r) szelephüvelyt a második állásba forgatjuk, minek következtében a (g) légkamra az (o) és (u) nyílásokon át közvetlenül a küllevegővel, a (h) légkamra ellenben a (p) és (w) nyílásokon át az ezen légkamrához képestbefelé nyíló (s) szeleppel köttetik össze (9. és 10. áb! rák); ennek következtében a (b) és (c) dugattyúk fölfelé mozgásánál a (h) légkamrába levegő áramlik, mely azonban a (b) és i (c) dugattyúk lefelé mozgásánál ki nem ára| molhat. Ez által a (b) és (c) dugattyúk le; felé mozgásánál a levegő nemcsak az (f), hanem a (h) légkamrában is összesűríttetik, mely sűrített légtömegek együttműködve, a kalapács ütő erejét jelentékenyen ' nagyobbítják, úgy hogy tehát ezen kalapács az eddigi ily kalapácsokkal szemben { nagyobb munkaképessége által tűnik ki. Ha az (r) szelephüvelyt a harmadik állásba hozzuk, melynél a (g) légkamra az (o) nyíláson át a befelé nyúló (s) szeleppel van összekötve, míg a (h) kamra a (p) nyíláson át a kifelé nyíló (t) szeleppel közlekedik (7. és 8. ábrák), akkor a (g) légkamrában beálló légsűrítés és a (h) légkamrában keletkező légritkulás következtében a (d) kos az ülő fölött megemelten tartatik, úgy hogy a kovács a kovácsolandó munkadarabot szabadon mozgathatja, illetőleg ellenőrző méréseket eszközölhet. A (d) kosnak esési magasságát az (r) szelep-1 hüvely megfelelő elforgatásával szabályoz! hatjuk. j A két (s) és (t) szelepnek teljes bekap-I csolá^ánál a (d) kos megemelten marad. Az (r) szelephüvelynek az előző állások egyikébe való gyors forgatása által lehetővé van téve, hogy egyes ütéseket eszközölhessünk, és pedig vagy normális erősséggel (az 1. állásba való forgatásnál), vagy fokozott erősséggel (a 2. állásba való forgatásnál). SZABADALMI IGÉNY. Pneumatikus kalapács hengerben mozgó (b) hajtó dugattyúval, mely egy, az ürös (d) kosban működő (c) dugattyút közvetlenül hajt és egy, csatornákkal ellátott (r)