32141. lajstromszámú szabadalom • Távmérő

2 -távcsőben a tárgyat és csak egy hajszálvonalat látunk. Az előbbeni kép, a miről szó volt, az la. ábrán, s a második kép a 2a. ábrán van föltüntetve. A 2. ábra továbbá sémásan föltünteti a távmérőt abban a helyzetben, a mikor a két hajszálvonal egymással és a tárggyal összeesik, j A 2. ábrában tehát egy háromszöget kaptunk, melynek (a) oldala, továbbá az (a) oldal melletti két szöge ismeretes; ezek egyike derékszög, a másikat pedig a forgatható cső elforgatásának szögéből egyszerűen kiszámíthatjuk. Ismeretes lévén a háromszög egyik oldala és két szöge, ezen adatokból az ismeretlen (b c) oldalak hoszszát és így a messze lévő tárgy távolságát ki lehet számítani. A (2) cső forgatása folytán elméletileg előálló hibák, mint például az is, hogy a 2. ábrában két (c) vonal keletkezik, elenyésző csekélyek, mire nézve figyelembe kell venni azt, hogy a (2) cső elmozdulása a nagy (b) távolsághoz képest igen kicsi, úgy hogy a műszerrel gyakorlatilag pontos, használható adatokat kapunk. E mellett az esetleges hibákat empirice teljesen ki is lehet küszöbölni. Az ismertetett elméleten alapuló távmérőnek egyik foganatosítási alakját a 4. ábra mutatja; e szerint a távmérő távcsövének két csöve (8) tokba helyeztetik és az egyik, a jelen esetben a jobb cső (3) forgáspontja is ezen a tokon a szem néző helyéhez lehetőleg közel veendő föl. A toknak jobboldali végén egy meghosszabbítása van, mely azon szerkezet befogadására szolgál, melynek segélyével a forgatható csövet elforgatjuk; e czélra ezen utóbbinak (9) vezető nyúlványa van, mely tetszőleges módon, vagy közvetlenül, vagy ismert szerkezet által a csavarmenetes (10) tengellyel kapcsolatban van és ennek elforgatásakor a csövet a 4. ábrában pontozottan látható helyzetbe, illetőleg ezen helyzetből vissza viszi. A (10) tengely forgatására megfelelő, szintén ismert (11) áttételi szerkezetek útján a tok fölső részébe szerelt (13) tengely és az ennek külső végén lévő (12) gomb szolgál. A (13) tengely elforgatásakor (14) mutatót haladó mozgásra kényszeríti, mely czélból a tengelynek megfelelő része csavarmenetekkel bír, míg az ezekre csavaranyamenetekkel illesztett mutató, forgásában gátoltatván, a tengely forgatásakor rajta hosszirányban haladni kénytelen. Eközben a mutató lehetőleg a tok fölső sima fölületén csúszik, miáltal egyúttal a forgásban is gátolva van; a mutatónak két tűje két skálán, nevezetesen a fölső például méteres skálán, az alsó pedig egy lépéses skálán mozog, úgy hogy abban a pillanatban, mihelyt a (12) gomb elforgatása által a forgatható csövet oly helyzetbe hoztuk, hogy a két hajszálvonal egymással és a tárggyal összeesik, már a (14) mutató a méteres skálán a távolságot méterben s a lépéses^ skálán lépésekben mutatja. A mint láthatjuk, a távmérő igen egyszerű, kezelése semmi különös gondot vagy tanulmányt nem igényel, vele a távolságot egy helyből állva, például a katonatiszt úgyszólván az alatt állapíthatja meg, míg a lövésre a vezényszót adja, s ennélfogva a műszer teljesen harczszerű. A távcsövek kiképzése különben tetszőleges ismert, e mellett a távol lévő tárgyak vagy katonaság kiterjedésének mérésére különféle fölszerelésük is lehet, végül a távmérő egyéb í alkatrészeinek gyakorlati foganatosítása tetszőleges; igen nagy távolságoknak méréséhez nem is sztereoszkópikus, hanem telesztereoszkópikus távcsöveket használhatunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Távmérő, jellemezve az által, hogy a távolság megméréséhez szükséges alaphosszat szolgáltató két cső — melyek a messze lévő tárgy fölkeresésére szolgálnak — egyike elforgatható, mely elforgatás mértéke a távolság megállapítására szolgál. 2. Távmérő, jellemezve az által, hogy egy sztereoszkópikus vagy telesztereoszkópikus távcső egyik csöve elforgatható oly czélból, hogy a távcső eredeti helyzetében látható két hajszálvonal vagy egyéb