32132. lajstromszámú szabadalom • Foglalat golyós csapágyak számára

Megjelent 1905. évi február hó 8-án. MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEIRAS B21B2. szám, V/o/l. OSZTÁLY. Foglalat golyós csapágyak számára. HIRTH ALBERT GYÁROS CANNSTATTBAN. Bejelentésének napja 1904 auguszts hó 29-ike Elsőbbsége 1904 márczius 28-tól kezdődik. Jelen találmány tárgyát a golyós csap­ágyak javitása képezi; azt tapasztalták ugyanis, hogy mivel a golyós csapágyaknál a futógyűrűk között lévő teret kitöltó golyók érintkezési pontjaikon egymással ellenkező irányban forognak, tetemes súrlódási veszte­ségek keletkeztek. A golyós csapágyak to­vábbi hátránya az általuk okozott zaj, mely azok alkalmazását nagyobb fordulatszám­mal forgó tengelyeknél gyakran lehetet­lenné teszi. A foglalatban forgó golyókkal fölszerelt, eddig ismeretes csapágyaknál is keletkeznek súrlódási veszteségek, különösen az által,hogy a golyók a foglalatok falain egyenlítőjük­kel súrlódnak, tehát oly részükkel, melynek kerületi sebessége a legnagyobb. Az említett hátrányokat a jelen bejelen­tés tárgyát képező új berendezéssel akar­juk elkerülni. Ezen czélból a golyókat min­denekelőtt forgás közben lehetőség sze­rint be kell fogni, a mit az által érünk el, hogy azokat rugalmas falak közé helyez­zük. A golyók ezen falakat pólusaikkal érintik, tehát oly ponton, hol a súrlódás legkisebb, mert a kerületi sebesség ezen helyen nullával egyenlő. Kívánatos továbbá, hogy a golyók he­lyüket ne változtathassák. Ha a golyók a foglalat sík falait csak egy pontban érintik akkor nincs kizárva, hogy a golyók a fog­lalaton belül helyüket változtassák. Ezt el­kerülendő, afoglalatok falfölületeit megfelelő behorpasztásokkal látjuk el, mi által érint­kezési fölületek képeztetnek. Nem szüksé­ges, hogy ezen behorpasztások a golyók fölületével koncentrikusak legyenek, ha­nem úgy is lehetnek azok kiképezve, hogy az érintkezés körvonalban történjék. Az ilyen foglalat, a mennyiben a befogott pó­lusok forgó csapok szerepével bírnak, a golyóknak helyükből való elmozdulását megakadályozza, a nélkül, hogy a golyóknak bármely irányban való szabad forgását meg­akadályozná. Ezen találmányi gondolat sokféle módon valósítható meg; néhány példát a követke­zőkben sorolunk föl. A mellékelt rajz 1. és 2. ábráiban az (a) golyók két (b b) bádoggyűrű között vannak vezetve, mely gyűrűk a foglalat oldalfalait képezik. A (b b) gyűrűk az (a) golyókhoz rugók által nyomatnak, a mi által a golyók megfogatnak és vezettetnek. A (b b) gyű­rűk a (c) csapszögek által egymással úgy vannak összekötve, hogy a (b b) gyűrűk a (c) csapszögek irányában még eltolódhat­nak. A (b b) gyűrűk egymáshoz való rugós

Next

/
Oldalképek
Tartalom