32127. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elszappanosító anyagok előállítására növényi magvakból

Megjelent 1.905. évi február lió 7-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 82127. szám. I V/h/l. OSZTÁLYEljárás elszappanosító anyagok előállítására növényi magvakból. VEREINIGTE CHEMISCHE WERKE A. G. CZÉG CHARLOTTENBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 augusztus hó 22-ike. Az olajtartalmú növénymagvakban oly anyagok vannak jelen, melyek nevezetesen savanyú reakcióban zsírokra, olajokra, viaszkokra és másfélékre elszappanosító hatást gyakorolnak (1. 29579. sz. szabadalom). Jelen eljárás czélja abban áll, hogy ezt az elszappanosító anyagot, illetőleg több elszappanosító anyag elegyét (minthogy lehetséges, hogy nem egyetlen anyag, hanem több különböző anyag fejt ki elszappanosító hatást) az olajtartalmú növénymagvakból előállítsuk. Oly anyag állítandó elő, melynek elszappanosító hatása nagyobb az eredeti változatlan növénymagénál. Már Nicloux (335902. számú franczia és 8233/1904. számú angol szabadalmi leírás) ajánlott egy eljárást a növénymagvak elszappanosító anyagának töményítésére, illetőleg elkülönítésére. Ez az eljárás abban állott, hogy a növénymagvat riczinusolajjal elegyítik, a szilárd anyagokat elkülönítik és a kapott olajat centrifugálják, mi által az aleuronszemcsék legnagyobb része az elszappanosító szerből eltávolíttatik. Ez az eljárás több hátránnyal bír. Egyrészt terjedelmes gépberendezést igényel és másrészt, mint Nicloux maga említi, a különválasztás tökéletlen marad, a mennyiucu a hatástalan aleuronszemcsék quantitativ eltávolítása el nem érhető. Szemben Nicloux eljárásával jelen eljárás teljesen nélkülözheti a gépberendezéseket a szilárd alkatrészeknek az elszappanosító szertől való elválasztásánál. Az aleuronszemcsék eltávolítása tökéletesen sikerül, míg másrészt sokkal nagyobb hatásfokkal bíró terméket kapunk. Az eljárás abban áll, hogy a növényi magvakat, a melyekből az elszappanosító szert elő akarjuk állítani, oly folyadékkal kezeljük, mely vízzel nem elegyíthető és melynek fajsúlya nagyobb a víz fajsúlyánál. A fajsúlynak nem szabad oly nagynak lennie, hogy az egész növénymag a folyadék fölületére emelkednék. Az eljárás foganatosítására különösen olyan folyadékok alkalmasak, melyeknek fajsúlya 1,2—1,4. Ilyen folyadékokat pl. kloroformnak, szénkénegnek, széntetraklóridnak stb. benzinnel, aetherrel, benzollal, petroleumaetherrel stb. való elegyítése útján állíthatunk elő. Miután a magvakat a folyadékkal összekevertük, a keveréket leülepítjük, a folyadékot az üledékről lehúzzuk és azután azt zsíroknak, olajoknak, viaszféléknek és más eféléknek savanyú reakcióban való elszap-