32115. lajstromszámú szabadalom • Ruganyos ágyazás mozgó hengerállvánnyal és ide-oda lengő hengerekkel bíró hengerművek tövisrúdjai számára

Megjelent 1905. évi február lió 7-én. K1R M AGY SZABADALMI HI VATAL SZABADALMI LEÍRÁS 32115. szám. XII/©- OSZTÁLY. Ruganyos ágyazás mozgó hengerállvánnyal, ide-oda lengó' hengerekkel biró hengerművek tövisrúdja számára. DEUTSCH-ÖSTERRE1CHISCHE MANNESMANNRöHREN-WEBKE CZÉG DÜSSELDORFBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 junius hó 29-ike. Mozgó hengerállvánnyal és ide-oda lengő hengerekkel bíró hengerműveknél az (a) hengerek vagy hengerlő testek, a mint a mellékelt rajz 1. ábrájában sematikusan föl van tüntetve, a (w) munkadarabon gördülnek, a mennyiben a hengerállvány egyszer az (1) nyíl irányában oda- és azután a (2) nyíl irányában visszamozog. A hengereknek pontos forgatása e mellett hajtó rudak, vagy pedig oly fogasrudak segélyével történik, melyek a hengerek tengelyére ékelt fogaskerekekkel kapcsolódnak. Ezen fogaskerekek osztó körei akként választandók meg, hogy a (w) munkadarab a hengerállványnak ide-oda járó mozgása közben el ne tolassék. Hogy azonban az (a) hengereknek a munkadarab (wl) kúpjához való érkezésekor lökések ne keletkezzenek, az (s) előretoló csavaron elrendezett (m) csavaranyát a (g) állványban ruganyosan szokás ágyazni, a mint ez a jelen találmány tárgyát képező ágyazástól eltérő megoldásban már ismeretes. A munkadarab megmunkálásánál azonban az említetteken kívül még egyéb szabálytalanságok merülnek föl. A hengereknek kikopása folytán ugyanis a hornyolások átmérője, tehát azoknak ívhossza megrövidül, míg a hengerállvány és a hengerek mozgáslökete változatlan marad. Ennek következtében a hengerek a hengerállványnak az (1) nyíl irányában való előremozgása közben a (w) munkadarabot ezen mozgásirányban eltolni igyekszenek, és pedig oly darabbal, mely a hengerállvány mozgáslökete és a kikopott hengerhornyolásnak ívhossza közötti különbségnek megfelel. A hengerállványnak a (2) nyíl irányában történő visszamozgásánál a munkadarab ezen irányban szintén eltolatik kismértékben. Mindezen szabálytalanságok nem egyenlítehtők ki, ha a tövisrúd csupán az egyik mozgásirány felé van ruganyosan megtámasztva. Hogy már most az összes szabálytalanságokat tökéletesen kiegyenlítsük, a jelen találmány szerint a tövisrudat mindkét mozgásirány felé rúgósan ágyazzuk, például akként, hogy az 1. ábrában föltüntetett módon két (f) és (fl) rúgót alkalmazunk, melyek az (s) előretoló csavarnak (m) csavaranyját mintegy maguk között lebegésben tartják és melyek a tövisrúd tartójának, vagy pedig a hengermű kocsijá-