32111. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék szines fényképek előállítására
— 2 — szespektrumot három (B—C, Bx —Cl 5 B2 --C2 ) prizmacsoport fogja föl, melyek a megfelelő sugárnyalábokat eltérítik és ismét összegyűjtik úgy, hogy az (R) sugárból képződött színes sugarak az (r, ra , r2 ) pontokban találkoznak ismét, míg az (R') sugárnak megfelelő színes sugarak az (r, rl 5 r2 ) pontokban metszik egymást. Az (r, r1 ( r2 ) ill. az (r', r1 ; ra ) pontok és azon pontok, melyeknél az (R) ill. (R') sugarak az (A) prizmából kilépnek, konjugált pontok. A sokszínű sugárnyalábot ilyképen három színes sugárnyalábra bontottuk, melyek mindegyike egyszínű és melyek közül az egyik spektrum alsó (vörös), a másik a középső (sárga) és a harmadik a fölső (kék) részének felel meg. Ha a (Dl 5 D2 ) prizmákat úgy rendezzük el, hogy fénytörő lapjuk az (r—r', rx —r/) ill. (r2 —r2 ') vonalakkal összeessék és ha ezen prizmák anyagát és törőszögét megfelelően választjuk meg, úgy három színes és párhúzamos sugarakból álló, de egymással is párhúzamos sugárnyalábra teszünk szert. Ezen sugárnyalábokat megfelelő lencsék segélyével képpé vetítjük a fényérzékeny lemezre. A fönt említett prizmacsoportok egyes részeinek, tehát az alanti követelményeknek kell megfelelniök. Az egyenlő anyagból álló és egyenlő szögű (A és B) prizmák úgy vannak egymás felé fordítva, hogy belső és külső lapjaik egymással párhuzamosak. Ugyanez áll a (C és D) prizmákra nézve. Mindkét (A—B és C—D) prizmapár úgy hat, mint planparallel lemez, mely az objektív optikai tengelyére merőlegesen van állítva, miáltal minden eltérés, szórás vagy másodlagos spektrum elkerültetik. A (C és D) prizmák törési szöge az (A és B) prizmák törési szögével egyenlő lehet, de attól különbözhetik is, ekkor az (A és B) prizmák, ill. (CésD) prizmák egymásfelé fordított lapjai közötti 8 ill. távolság is egyenlő vagy nem egyenlő. Ha azonban mind a három (A—B—C—D, Ax — Bx —Cx —Di, A2 —B2 —C2 —D2 ) rendszerben egyenlő szögeket akarunk alkalmazni, úgy a három sugárnyaláb közül kettőt, pl. az (x és x2) sugárnyalábot tükrözéssel el kellene téríteni, hogy az összes sugárnyalábok újbóli egyesülését megakadályozzuk. Ez még nagyobb formátumú fényérzékeny lemezek használatánál is ajánlatos. Hogy mindhárom kép számára egyenlő expozíció időre legyen szükségünk a spektrumszínek felosztását az alábbiakban részletezett szabály szerint kell eszközölnünk. * A spektrum különböző színű sugarai tudvalevőleg különféleképen hatnak a fényérzékeny lemezre. Ha a 2. ábrában (P—F') jelzi a spektrum hosszát, úgy a (C—H) görbével jelezhetjük a spektrum egyes sugarai chemiai hatásának erősségét. Hogy tehát mindhárom lemez számára ugyanazon expozicióidőre legyen szükség, a spektrumot oly három (F, F2 — F2 , Fs —F3 ,F') részre kell osztanunk, hogy a (G—H) görbe, ÍG—K) tengely és a (H—K) ordináta által határolt területet az (L, M és N, 0) ordináták három egyenlő részre osszák úgy, hogy tehát a (G, L, M) terület az (M, L, N, 0 és 0, N, H, K) területtel egyenlő. Hogy ezen elosztást különböző érzékenységű lemezeknek megfelelőleg megváltoztathassuk, a föntemlített prizmarendszereknek beállíthatóknak kell lenniök és pedig úgy, hogy az egyes rendszerek számára a (8, §') távolságok állandók maradjanak. Ha az (A, B, B2 , B1 5 C, Cx , C2 és D, D,, D2 ) prizmarendszereket fizikai tulajdonságaik alapján ösmerteknek és az (A és D) rendszer kezdeti helyzetét adottnak vesszük, úgy a (B, C) rendszerek helyzetét és eltolásának irányát könnyen kiszámíthatjuk azáltal, hogy az (abc) és (rbe) háromszögekből a (bc) és (be) oldalak hosszát, melyeknek közös vetülete (bh), kiszámítjuk. Ez áll a következő egyenletet nyerjük: ^ tg a Ai — tg a Ak cos p A " ' tg a Ci — tg a Ck' COS amidőn (8 és 8') az (A és B) ill. (C és D) prizmáknak a rajzban föltüntetett távolságát jelzik. (A, pA és |3C) szögek az (A és C) prizmák törőszögei és az (aAi. «Ak, aCi és aCk) szögek a következő egyenletekből határozhatók meg;
