32079. lajstromszámú szabadalom • Önműködő fojtótekercs

mezek (9) nyúlványaira, illetve ezek közé erősített (10) nem mágneses (réz, celluloid, stb.) vezetősarukkal hosszabbítjuk meg. A fegyverzet elrendezését még sokféleképen változtathatjuk, mint ezt egyik példában a 4. ábra tünteti föl. Mindezen elrendezésekből látható, hogy súlyt kell helyeznünk arra, hogy a fegyverzet és a vasmag egyik sarka között nagy légút legyen, az önindukció két szélső értéke közötti különbség nagy legyen és hogy így a fojtótekercs szabályozóképessége is elég tág határok között érvényesüljön. A tekercset köpenytranszformátor módjára is szerkeszthetjük, mint ezt az 5- 10. ábra mutatja. A 8. és 9. ábránál a fegyverzet lengő mozgás helyett egyenes vonalú mozgást végez. A 8. ábrabeli elrendezésnél a fegyverzet a (2) gyengébb és (11) erősebb rúgó között van fölfüggesztve, miáltal szilárd ütközők szintén kikerülteinek. Ha az ütközők alkalmazása azonban egyik vagy másik okból elkerülhető nem volna, úgy merev ütközők helyett rugalmas, pl. a 4. ábrában látható (12) vagy gummiiitközőket alkalmazunk, miáltal a rezgésből eredő zaj megszüntethető. A 10. ábrabeli kivitelnél a fojtótekercs ürege alatt a beállítható (13) asztalkán nyugvó, különböző magasságú laza (14) vaspálczikák vagy koncentrikusan egymásban elrendezett, különböző magasságú és hosszirányban fölhasított vascsövecskék vannak elhelyezve, melyeknek a terhelés szerint kisebb vagy nagyobb részét, a rövidebbeket vagy a hosszabbakat fogja a tekercs behúzni. Ali. ábrabeli elrendezésnél a készüléknek beállítása a (15) alaplapnak középpontja körül való elforgatása és a (16) körívalakú kivágáson keresztülnyúló (17) szorítócsavar segélyével történik. Az (1) fegyverzet két szélső helyzetét a pontozott és teljes vonallal kihúzott állások mutatják. A 12. ábrabeli elrendezésnél a (1-8) solenoid szolgál arra, hogy az (1) fegyverzetet legalsó helyzetéből annyira kimozdítsa, hogy a (8) sark vonzóhatása kellőleg működhessék reá. Egyes fojtótekercsek helyett fojtótekercscsoportokat is alkalmazhatnánk. Képzeljük el pl. a 9. ábrában föltüntetett szerkezetet többszörösen ismételve és úgy tekercselve, hogy a sarkok váltakozzanak, mimellett a sorozat a vasvázak és fegyverzetek egymással mereven össze vannak kötve. Az összes kiviteleknél akár az egyik, akár mindkét mozgási irányban működő csillapítószerkezeteket (kataraktusokat) alkalmazhatunk. A 8. és 9. ábrabeli elrendezésnél maga a fegyverzet képezi a köpennyel a légkataraktust. A (19) finom nyílások szolgálhatnak a levegő ki- és bebocsátására. A készülékek mutató szerkezetekkel kapcsolhatók, melyek a fegyverzet mindenkori állását egy beosztáson mutatják vagy jelzőkészülékeket alkalmazhatunk, melyek a fegyverzet bizonyos állásán túl a terhelés bizonyos határainak túllépését jelzik. Szükséges lehet a készülékeket továbbá némely esetben akasztószerkezettel ellátni, mely a terhelés bizonyos fokának túllépése után a fegyverzetnek visszatérését megakadályozza és melyet kézzel kell oldani. Magától értetődik, hogy a találmány tárgyát képező fojtótekercset, bővebb magyarázat nélkül is könnyen keresztülvihető átalakításokkal. két- vagy többfázisú váltakozó árammal táplált hálózatban is alkalmazhatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködően szabályozódó fojtótekercs, jellemezve az által, hogy a fojtótekercs, vasvázának egy vagy több része mozgathatóvá van téve és a mennyiben önsúlya nem elegendő, rúgóval vagy súlylyal van terhelve oly módon, hogy a szabályozás, illetve a mozgó rész mozgásának első kisebb vagy nagyobb szakaszában a vonzóerővel ellentétesen működő terhelés fokozatosan növekszik. 2 Az 1. alatt igényelt önműködően szabá-