32075. lajstromszámú szabadalom • Tápláló szerkezet automobilkocsik gyors elgőzölögtetésű kazánjaihoz

— 3 — gából vagy a tartályban egy légszivattyúval létrehozott nyomásból ered; az elégetéshez szükséges levegőt már most természetes léghuzam segélyével visszük be, mely léghuzamot úgy érjük el, hogy egy az égető szekrényének alján alkalmazott (8) csapóajtót kinyitunk. Ezen ajtót menetközben olyként tarthatjuk zárva, mint az az 1. ábrán föl van tüntetve, t. i. a (9) emeltyűk s (10) lábitó segélyével, mely utóbbit legalsó helyzetében megakaszthatunk; megálláskor a (10) lábitót fölszabadítjuk s a (11) rúgó erre azonnal kinyitja (8) ajtót s a szerkezetet az 1. ábrán föltüntetett helyzetbe hozza. Ugyanezen csapóajtó szolgál az indítás alkalmával a levegőnek az égetőkhöz való vezetésére abban az esetben, ha a szivattyúk hajtására szolgáló emelőt mozgatjuk kézzel. A esapóajtónak nyitását arra az esetre, ha a ventilátor nem működik, s zárását arra az esetre, ha a ventilátor működik, önműködővé is tehetjük, a 2. ábrán föltüntetett elrendezés segélyével. A csapóajtót a (D) hártyalemez egyik oldalával kötjük össze, s a hártyalemez másik oldalára gőznyomást működtetünk az által, hogy ezen oldalhoz a kis mótor fáradt gőzvezetékéből az (E) elágazáson keresztül gőzt vezetünk; könnyen megérthetjük azt,hogy, ha a táplálómótor üzemben van, a gőz a hártyalemezre nyomást gyakorol s az ajtót bezárja, viszont, ha a táplálómótor nem működik, akkor az ajtó saját súlyánál fogva vagy esetleg egy íúgó hatására kinyilik. A táplálómótor czélszerűen egyhengerű s egyszerű működésű gép lehet, melynek úgy (12) beömlő szelepét, mint (13) kiömlő szelepét a tengelyre ékelt excenterek vezénylik (4. ábra). A motornak (14) lendítő kerekén excentrikusan elhelyezett (15) tömeg van, mely a lendítő kereket állandóan a 3. ábrán látható helyzetbe iparkodik hozni, mely helyzetben a hajtórúd a forgattyúval szöget zár ; be, a beömlő szelep nyitva s a kiömlő szelep zárva van; könnyen megérthetjük, hogy a inótor ilyen nyugalmi helyzet mellett induláskor soha sem állhat holt ponton, úgy hogy, mihelyt az (a) hengerbe gőz ömlik, ' a dugattyú elmozdul s a mótor egy tél fordulat tesz; a második félfordulatot az excentrikusan elhelyezett tömeg súlya hozza létre, miközben a dugattyút hátrafelé nyomja. Minthogy az (1) emelőn lévő görgő akkor érintkezik az (i) excenter legkisebb excentricitásu részével, midőn a lendítő keréken lévő (15) súly legmélyebb helyzetében van, a görgőnek az (r) rúgó folytán az excenterre gyakorolt nyomása a (15) tömegnek a második félfordulat létrehozásában segít; mivel a görgő ugyanis a közben halad az excenter lejtőjén lefelé, arra nyomást gyakorolva, mialatt a (15) súly a legalsó helyzete felé mozog. A táplálómótor tehát azonnal megindul, mihelyt gőzt kap. Az (5) ábrán végül a táplálószerkezetnek a kocsin való egyik elhelyezési módja van föltüntetve, melynél a szerkezetnek minden része, a táplálómótor, víz- és petróleumszivattyú, továbbá a ventilátor a kocsi elején lévő zárt szekrényben van elhelyezve. Ezen szekrény ebben az esetben élőiről a radiátorral van elzárva s hátrafelé az égetőkkel az (n) légvezető csatorna útján közlekedik. Ilyenkor a ventilátort közvetlenül a táplálómótor tengelyére lehet szerelni. Az imént leírt táplálószerkezettel elérjük azt. hogy az elgőzölögtetendő víz, az égőanyag s az elégetéshez szükséges levegő mennyisége állandó viszonyban van egymáshoz, bármilyen legyen is a kocsi sebessége. Ezenkívül a kocsit igen gyorsan lehet véle rendes üzembe helyezni, minthogy az égetőt meggyújtásakor már teljes működésbe lehet hozni, mert utóbbihoz a levegő a kocsi megindulása előtt is hozzájuthat. A találmánybeli szerkezettel végül az égetők szekrényét a fölverődő sártól és portól is megóvjuk, minthogy az teljesen el van zárva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1 Táplálószerkezet automobilkocsik gyors elgőzölögtetésű kazánjaihoz, melyeknél folyékony szénhydrogénekkel táplált