32059. lajstromszámú szabadalom • Feszültségszabályozó váltakozó áramú áramkörök számára
gelyre a (21) kúpkerék van ékelve és a kettő között a (23) tartón a (22) kúpkerék van ágyazva, rr.ely mindkét (20 21) kúpkerékkel kapcsolódik, úgy, hogy midőn a (15) fogantyút az egyik vagy másik irányban forgatjuk, a két (12) és (13) kontaktuskar egyidejűleg, de egymással ellenkező irányban, ugyanazon szögsebességgel forgattatik. A külső (11) kontaktusgyűrű a munkaáramkör egyik vezetékével, a belső (10) kontaktusgyűrű pedig közvetlenül a (7) dinamónak egyik kapcsával van összekötve. Minthogy a két (3) és (4) szekundér tekercselésnek (5) leágazásai váltakozva vannak az egymást követő (9) kontaktusokkal öszszekötve, a két szekundértekercselés hatásos hossza fölváltva módosíttatik, midőn a szabályozó kapcsolót működtetjük és ez által a munkaáramkör feszültsége megfelelően növeltetik vagy csökkentetik a szerint, hogy milyen irányban forgatjuk a (12) és (13) kontaktusokat. Hogy a (3) szekundértekercselés középső részének rövidre zárását megakadályozzuk, midőn a kapcsoló karok a (9) kontaktussor közepén egymás fölött elhaladnak, két (91) és (92) kontaktust rendezünk el, melyekkel egy alkalmas (24) biztonsági ellenállásnak végeit kötjük össze. Ezen ellenállás önindukciós vagy nem önindukciós lehet, aszerint, a mint ezt a gyakorlat megköveteli. Hogy a feszültségszabályozónak részét képező transzformátor primér és szekundér tekercselése között kielégítő szabályozás és egyidejűleg a két szekundér teker- | cselés között a lehető legnagyobb erővonalszóródás létesíttessék, a csévéket a jelen találmány szerint az 1. ábrában föltüntetett módon rendezzük el. Ezen feszültségszabályozó működtetésénél az egyik szekundértekercselés egy adott feszültséggel bíró részének egy pillanatra a másik szekundértekercselés egy kisebb feszültséggel bíró részével párhuzamos összeköttetésbe kell jönnie, úgy hogy a két szekundértekercselés között egy helyi áramkör záratik. Ezen helyi áramkör áramai nagyban redukáltatnak és gyakorlatilag bizonyos határok között tartatnak a két szekundértekercselés közötti erővonalszóródás által. Midőn a feszültségszabályozó a transzformátor szekundér áramköreinek középső részeire van állítva, a tekercselés hossza aránylag oly kicsi, hogy az említett módon föllépő helyi áramok igen erősek, míg ha a szabályozó a középtől távolabbra van állítva, akkor sok tekerület sorosan van kapcsolva és ennek következtében aránylag igen nagy önindukció létesül, _ mely a helyi áramokat csökkenteni igyekszik. Hogy ezen egyenetlenségeket kiegyenlítsük, a jelen találmány szerint a szekundér csévéket [a szekundértekercselések (l.átra) három (25 26) és (27), illetőleg (251 261) és (271) csévéből állanak], akként rendezzük el és kötjük össze egymással, hogy azon csévék, melyek az elektromos összeköttetés tekintetében az áramátalakító áramköreinek közepén és ennek közelében lévő tekerületeket tartalmazzák, az áramátalakító testének végein legyenek elhelyezve, míg a középtől elektromos összeköttetés tekintetében távolabb fekvő tekerületeket tartalmazó csévék az áramátalakító közepére jussanak. A csévéknek ezen elrendezése mellett a (28 29 30) és (31) csévék által képezett primértekercselés szimmetrikusan van a szekundér - tekercselésekhez képest elrendezve és bár egyszerre ez utóbbiaknak csak egyike van működésben, azért a szimmetrikus viszony nem zavartatik és a kellő eredmény biztosíttatik. Midőn a (12) és (13) kapcsoló karok a 2. ábrában föltüntetett állásban vannak, a transzformátornak egész (3) szekundér tekercselése van bekapcsolva, míg a (4) szekundér tekercselés ki van kapcsolva. Ha a kapcsoló karokat a következő kontaktusokra állítjuk, akkor az előbb bekapcsolt (3) szekundér tekercselés kikapcsoltatik, a (4) szekundér tekercselés ellenben bekapcsoltatik. A következő kontaktusokra való beállításnál a (4) szekundér tekercselés kikapcsoltatik, míg a (3) szekundértekercselés (5) leágazásainak második párja kapcsoltatik be, A szekundér tekercseléseknek