32053. lajstromszámú szabadalom • Pályaáramozó berendezés
- 3 -tik, az (1) kar vonzatik, az (1!) emeltyű i jobbra forgattatik és a röviddel rá a lefelé I mozgatott (m, n) villaemeltyű befolyása alól elvonatik, úgy hogy a jelzőáramkör nem kapcsolta tik be, hanem a (B) szerkezetben kizárólag a megakasztó mű felhúzatik. Az egész vonat átfutása után mindkét megakasztó mű lejár és az összes részek a kezdeti állásba térnek vissza. Ha ellenben a (B) szerkezet működtetik előbb a (normális menetiránynál) úgy az emeltyű balra forgattatik el, hogy a vonat átfutása után a kontaktuslemez fölött tova csússzék. Az elektromágnesnek röviddel átállítása után bekövetkező hatása alól azáltal vonjuk ki az emeltyűt, hogy egy az (L) karon alkalmazott rugalmas (s) nyúlvány az elektromágnes elé fekszik, úgy hogy vonzás nem következhet be. Hogy azonban a vonat utolsó tengelyének átfutása után a kezdeti állásba való visszatérését lehetővé tegyük, a villaemeltyű alsó (n) részén egy (r) nyúlvány van elrendezve, mely az (L) kart pontosan visszaállítja és aztán arról lecsúszik, úgy hogy a szerkezet új munka teljesítésére kész. Az (11) emeltyűt a kezdeti állásba való átvitelnél addig kell forgatni, míg a (p) lemez mögül ismét előre nem kerül. Ennek akkor is meg kell történnie, ha az emeltyűt egy könnyebben megterhelt tengelyT működteti, mely erősebb sínbehajlást nem idéz elő. Ennélfogva egy elegendő nagy áttételt kell alkalmazni. Igen nagy terhelésű tengelyek esetén azonban az (e) emeltyű kilengése könnyen oly nagy lehet, hogy túlságos átállítás, sőt esetleg törések is bekövetkezhetnek. Ez okból az elrendezés akként van foganatosítva, hogy az (e) emeltyű az (fl) karral nem kényszermozgásúan, hanem úgy van elrendezve, hogy, ha az emeltyű a kart egy bizonyos darabig elforgatta, erről lecsúszik, anélkül azonban, hogy szabadon bocsátaná. E czélból az (e) emeltyű (el) végén fölfelé van hajlítva s végfelületével az (fl) kar oldalfölületére hat, míg végül ennek élén lecsúszik úgy, hogy az (e) emeltyűnek további mozgása Jjatágtalau és az (f) kar s evvel együtt az egész szerkezet csak a legvégső kitérítő állásba hozatik. Természetesen ajánlatos ez esetben az (e) emeltyűnek fölfelé hajlított részét a forgási ponttal koncentrikusan kiképezni, mert különben az emeltyűnek esetleges fölös mozgásánál a szerkezet mégis kis mozgást tesz. és pedig hátrafelé, mely ugyan a működésre nincs befolyással, de mégis jobb, ha elkerültetik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Pályaáramzáró berendezés, melynél egy beállító tag egy villaemeltyű hatása által mozgattatik, jellemezve egy rugalmas (11) kapcsoló emeltyű alakjában foganatosított beállító tag által, mely a vonat első tengelyének átfutásánál lefelé mozgó (m, n) villaemeltyűnek fölső (m) része által ennek egy oldalas (1) karra való behatása által elforgattatik s e közben egy rézsútosan álló szigetelt (p) lemeznek hátsó oldala mentén rugalmas eltérítes alatt elhalad, erre azután előrecsappan, hogy a vonat utolsó tengelyének átfutása után bekövetkező visszatérésnél a kezdeti helyzetbe, mely viszszatérést a most fölfelé mozgó villaemeltyűnek alsó (n) része idézi elő, kontaktusképzés mellett a (p) lemez mellső oldalán, mely az áramkörhöz kapcsolt (12) fémlemezkével van ellátva, tovacsússzék. 2. Az 1. alatt igényelt pályaáramzáró berendezésnek egy foganatosítási alakja, melynél a kétoldalas karral ellátott (11) kapcsoló emeltyű oly czélból, hogy csak az egyik menetirányban történjék kontaktus, két egymástól alkalmas távolságban fekvő egyenlő hajtószerkezet által egy-egy villaemeltyű közvetítésével ellenkező irányban olyképen befolyásoltatik, hogy mindenkor az előbb működő által a másiknak befolyása alól elvonatik, úgy hogy, ha a kapcsoló emeltyű először azon oldal felé téríttetik el, melyen a kontaktuslemez fekszik, kontaktushatás csak az egész vonat átfutása után következik be, míg
