32027. lajstromszámú szabadalom • Újítás világítási és fűtési czélokra szolgáló izzófénylángzókon
Megjelent 1905. évi január hó 23-án. KIR MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 32027. szám. II/d. OSZTÁLY. Újítás világítási és fűtési czélokra szolgáló izzófénylángzókon. BOELLERT HANS KERESKEDŐ, ÚGYIS MINT FELLBERG LAJOS BÁDOGOS MŰVEZETŐ BERLINI LAKOS JOGUTÓDJA RIXDORFBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 márczius hó 22-ike. Az izzófényjelzőkön eszközölt alább ismertetett újítás főkép petroleumlángzókra vonatkozik, de szeszhez és egyéb folyékony tüzelő anyagokhoz való lángzóknál is alkalmazást nyerhet. Első sorban azonban az úgynevezett naftaolajhoz, azaz nehéz orosz petróleumhoz való lángzók jönnek itt tekintetbe. Az újítás béllel fölszerelt olyan lángzókra vonatkozik, melyeknél a külső béleeő fölső végén egy vízszintes karima van elrendezve, miáltal a bélnek a bélcső külső oldalán való égése idéztetik elő, miután a letompítás a bél külső oldala mentén a heves légáramlást meggátolja. Ilyen lángzóknál a jelen találmány értelmében a karimát nem, mint eddig, a bélcső széléhez légmentesen csatlakozva rendezzük el, hanem a kettő között a bélcsőtorkolat mentén egy szűk csatornát hagyunk, hogy a szűk csatornán keresztül csekély légbejutás legyen lehetővé, tehát hogy a bélnek az alsó, szabadon álló szél (a külső bélcsőtorkolat) irányából kevés levegővel való táplálása történhessék és a túlfolyó petroleuincseppek és a lecsapódó pára összegyűlése meggátoltassék. Ezen lecsapódásban keresendő ugyanis egyik oka a nyugtalan égésnek, a csúcsképződésnek és a láng kormozó tulajdonságának a légrés nélküli ismert, külső letompításoknál, mert a láng a bél külső oldalán, a szabadon lévő bélfölület talpától kiindulva, nem ég egyenesen. Duzzasztó karima nélküli lángzóknál keskeny gyűrűcsatorna elrendezése a külső bélcső torkolata körül már ismeretes (lásd pl. a 116,316. sz. német birodalmi szabadalmat). A csatorna azonban ott nem ugyanazon czélra szolgál, melyre itt. Ezen újítással kapcsolatban egy különálló és külön elrendezett gyújtó kupakot használunk. A gyújtó kúpak egyköröskörül zárt üreges hengerből vagy hasonló, belső légbevezetés nélküli üreges testből áll, mely ' alsó szélével valamivel magasabban áll, mint a belső bélcső, és melynek kerülete kissé kisebb mint a belső bélcső, úgy hogy a szabadon kinyúló belső bél és ezen hengeres gyujtótárcsaszerű test közt keskeny csatorna keletkezik, melyen keresztül erősen áramlik be a levegő és a bél belső oldalán a láng biztos eloltását idézi elő. Ezen elrendezést a mellékelt rajz hossz-és keresztmetszetben mutatja. (a) a külső bélcső, (b) a bél, (c) a belső bélcső, míg (d) a gyújtótárcsa hengeres teste, i