32023. lajstromszámú szabadalom • Kúpos kapcsolás

erősített (6) gyűrű által határolt (4) kör­horony keletkezik, melyben a (7) gyűrű sza­badon forgatható. Ezen (7) gyűrűre (8) csa­pok vannak megerősítve, melyek a (2) kap­csolórésznek megfelelő fúratain hatolnak át. A (8) csapokra (9) rugók vannak rátolva, me­lyek egyrészt a (2) kapc&olcrészhez, másrészt pedig a (12) csavarokkal a (8) csapokra erősített (11) lemezekhez támaszkodnak, miáltal a (7) gyűrűt s ezzel együtt az (1) kapcsolórészt is a (2) kapcsolórész felé húzzák. A (2) kapcsolórészre erősített (15) tengelyekre (14) szögemeltyűk vannak al­kalmazva, melyek egy sugárirányú (16) és egy tengelyirányú (17) karral bírnak. Utób­bin egy (18) görgő van alkalmazva. A szög­emeltyűk (16) karjával szemben a (2) kap­csolcrész furatokkal van ellátva, melyeken a (7) gyűrűre erősített (19) peczkek átha­tolva, a (16) emeltyűkaroknak támaszkod­nak. A (19) peczkek a (20) csavarmenet se­gélyével a (7) gyűrűn beállíthatók. A (31) tengelyen egy részben kúpos, részben pe­dig hengeres (21) hüvely tengelyirányban eltolható, melynek betolása által a szög­emeltyűk elforgathatok. A leírt alkatré­szek burkolására a (22) tok szolgál. Ha a (21) hüvely a rajzban föltüntetett helyzetben van, akkor a kapcsolás a két kapcsolórész között megtörtént, mivel a (9) rugók a (7) gyűrűk közvetítésével az (1) kapcsolórészt a (2) kapcsolórészbe annyira behúzzák, hogy a kúpos koszorúk egymásba szorulnak. Ha a (21) hüvelyt az 1. ábra szerint balra eltoljuk, akkor a (14) szög­emeltyűknek tengelyirányú karjait kifelé elforgatjuk, minek következtében a (16) emeltyűkarok a (19) peczkeket és ez által a (7) gyűrűt és az (1) kapcsolórészt a (9) rugók hatása ellenében annyira eltolják, hogy a két kapcsolórész között a kapcso­lás megszűnik. A (21) hüvelyt oly annyira kell eltolni, hogy a (18) görgők a hüvely­nek hengeres részére támaszkodjanak, mi­nek következtében a (30 31) tengelyek mindaddig kikapcsolt helyzetben maradnak, míg csak a (21) hüvelyt az előbbivel ellen­kező irányban el nem toljuk. Azon esetben, ha üzem közben a terhe­lés 0-tól egy bizonyos normális magasságra és ettől egy bizonyos maximális magas­ságra hozandó, akkor, mint a 3. ábrából látható, a hosszirányukban beállítható (19) peczkeket olyképen képezik ki, hogy azokra (23) tekercsrugók föltolhatok. Ha már most a kapcsolás a maximális megterhelésnek megfelelően megtörtént (3. ábra), akkor a (23) rúgó nem működik. Ha azonban a (21) hüvelyt kissé balra eltol­juk, akkor a (23) rúgó összeszoríttatik s ennek következtében a két kapcsolórész kúpos koszorúinak a (9) rúgó által létesí­tett, egymásba való szorítása csökkente­tik. A normális megterhelésnek azon álla­pot felel meg, melynél a (18) görgő a (21) hüvelynek hengeres (24) részén nyugszik. Ha azután a (21) hüvelyt még tovább is el­toljuk, akkor a (23) rúgót annyira össze­szorítjuk, hogy a (16) emeltyűkar a (19) peczek végéhez ér, s a két kapcsolórészt a már leírt módon kikapcsolja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kúpos kapcsolás, az által jellemezve, hogy a kúpos koszorúval ellátott, ten­gelyirányban eltolható kapcsolórész egy körhoronyában egy (7) gyűrű van for­gathatóan alkalmazva, mely (7) gyűrűre a szilárdan megerősített kapcsolórész megfelelő fúratain áthatoló és a két kapcsolórészt egymásba húzó rugók föl­vételére alkalmas csapok vannak meg­erősítve, a hol is a kapcsolás megszün­tetésére egy a (9) rugók ellen ható, a (7) gyűrűt az (1) kapcsolórésszel együtt tengelyirányban eltoló szerkezet szolgál. 2. Az 1. alatt igényelt kapcsolásnál alkal­mazott kikapcsolókészűléknek egy kivi­teli alakja, az által jellemezve, hogy a (7) gyűrűre a szilárdan megerősített kapcsolórészen áthatoló és hosszirány­ban beállítható peczkek vannak alkal­mazva, melyekhez a szilárdan megerősí­tett kapcsolórészre szerelt (14) szög­emeltyűknek sugárirányú karjai támasz­kodnak, s hogy a tengelyre egy részben kúpos, részben hengeres hüvely van el­tolhatóan alkalmazva, mely a (14) emel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom