32015. lajstromszámú szabadalom • Berendezés sík zárókorongoknak palaczkok és edények nyakába való bevezetésére és besajtolására

- 2 -ban egy (k) tolattyú van elrendezve, melyet . az (l) hajtórúd és (m) szögemelő mozgat a (c) dugattyúról és melynek egy (n) kivá- j gása a tolattyú egyik végállásában az ol- 1 dalt alkalmazott (o) korong készlet alatt j áll. A dugattyú lenyomatásánál a legalsó, ! az (n) kivágásban lévő korongot a (k) to­lattyú a (j) hasítékban az (i) lemez (il) nyí­lása fölé viszi, még pedig mielőtt a legelő­nyösebben kiélesített (h) nyelvek a nyílást érhetnék. Az (i) lemez alsó oldalán egy rugalmas (p) csiptető van fölerősítve, melybe az el­zárandó (z) palaczk vagy edény (zl) nya­kát be lehet tolni és melyben ez elég biz­tosan fogva van tartva (1. ábra). A palaczk vagy más edény egy, az alul elhelyezett (q) rúgó útján rugalmasan ágya­zott (r) asztalon áll, úgy hogy az egy min­tájú palaczkok között lévő csekélyebb ma­gasságkülönbségeket ez a rúgó kiegyen­lítheti. Hogy azonban a berendezést különböző alakú (nagyságú) edények elzárására lehes­sen használni, az állvány, melyre a záróbe­rendezés szerelve van, az (r) asztal szere­lésére szolgáló talapzatban függélyes irány­ban eltolható és a beállított magassági helyzetben egy csavar vagy más hasonló tag segélyével rögzíthető. A (c) dugattyú a rugalmas nyelvekre osz­tott serleg helyett a (tl) csapszögek körül elfordítható (t) pofákkal is föl lehet sze­relve (4. és 5. ábra), melyeket egy belső, vagy egy a pofákat körülvevő (u) rúgó tart rendesen a zárt helyzetben (4. ábra). Ebben az esetben a dugattyúban egy (v) mag tolható el, melynek kúpos (w) alsó vége a (t) pofákat a rúgó hatása ellen ki­felé nyomja, a mint a dugattyú a palaczkba ! bizonyos mélységig behatolt. Hogy már most a (v) mag a (c) dugaty­tyúhoz viszonyítva, megfelelően eltolódhas­sák, a (cl) dugattyúrúdfejben egy (c2) ha­síték van kiképezve, ebben pedig a (v) mag (v) fülön és a (d) emelőkaron átmenő (x) j csap vezetve. A mint a (cl) fej az (a) ve- ! zetőcső fölső végét éri, a (d) emelő további • elmozdulása a magnak a dugattyúhoz vi­szonyított elmozdulását idézi elő, ennek kö­vetkeztében a pofák egymástól távolódnak. A leírt berendezés működési módja a kö­vetkező : Mikor a (d) emelőt és (c) dugattyút le­nyomjuk, az (a) vezetőcsőben eltolódó (h) nyelvek vagy (t) pofák a (k) tolattyú által időközben az (il) fúrat fölé állított (o) záró­korongot megfogja (1. ábra), eme fúraton át lefelé nyomja, miközben a korong szé­leit az (il) fúratnak lejtős oldalfalai föl­hajlítják, a (h) nyelveket vagy (t) pofákat pedig ugyancsak a fúrat oldalfalai egymás­hoz közelítik, a mint az az lb. ábrán lát­ható. A mint a (t) pofák vagy (h) nyelvek a dugattyú további lefelé mozgásánál az (il) fúrat fölső élét elhagyják, a rúgónyo­más alatt vagy kényszermozgássszerűen ki­felé mozognak (lc. ábra) és a lemez szé­lére sugárirányú toló hatást gyakorolnak. A lemez ezenközben a palaczknyakban ki­képezett (y) támasztó fölületen nyugszik. Ennek következtében a zárókorong szélét a berendezés a (zl) palaczknyak (y) tá­masztófölülete fölött kiképezett horonyba, alámetszésbe, vagy más hasonló üregbe saj­tolja be, úgy hogy a bizonyos czélokra eléggé tömített elzárást létesítő zárókoron­got csakis ennek megsértése vagy megron­gálása után lehet eltávolítani. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés sík zárókorongoknak palacz­kok és edények nyakába való bevezeté­sére és besajtolására, jellemezve a ru­galmas (h) nyelvekkel vagy rúgónyomás alatt álló (t) pofákkal ellátott dugattyú által, mely az alatta elhelyezett záróko­rongot a pofák a dugattyú vezetékén alkalmazott, kúposán megszűkülő (il) nyíláson át a palaczk vagy edény nya­kába a besajtolási sík magasságáig be­nyomja, továbbá a nyelvek vagy po­fák alsó végeit széttoló tagok által a zárókorong szélére a korong síkjában ható sugárirányú tolóerőt gyakorolnak, az (il) fúraton való átvezetésénél föl­türt zárókorongszegély átmérőjét meg­nagyobbítják és ezt a zárókorongot oly

Next

/
Oldalképek
Tartalom