32006. lajstromszámú szabadalom • Összecsukható hordágy

Megjeleni 190ö. évi január hó 19-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 82006. szám. XVIII/b. OSZTÁLY. Összecsukható hordágy. 0" FREULER GÁSPÁR ORVOS ZÜRICHBEN. Pótszabadalom a 16393. sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1904 junius hó 11-ike. Jelen találmány összecsukható hordágyra vonatkozik, melynél a keret hosszú és keskeny oldalai a 16393. sz. szabadalom szerint nürnbergi ollókból állnak s a hosszoldalak egymásban eltolt nürnbergi ollóinak egyes részeit összekötő szögecsek furatainak távolságai úgy vannak megválasztva, hogy ezen nürnbergi ollók széthúzott állapotban egy fölfelé irányuló ívet képeznek, míg a szintén nürnbergi ollókból álló harántmerevítések egyes részeinek furatai oly módon vannak eltolva, hogy ezen merevítések fölcsappantott állapotban egy lefelé irányuló ívet képeznek, melyben egyes részek egyik végükkel egy másik rész hosszoldalához támaszkodnak, azon czélból, hogy a harántmerevítések íve lefelé határolható s ez által a hosszú és keskeny oldalok ollóinak kihúzása korlátozható legyen és a hordágyra erősítendő lepedőt a reá nehezedő teher teknő alakjában behajlíthassa, a nélkül, hogy a lepedő a harántmerevítésekkel érintkezésbe jöhetne, másfelől pedig a hordágy harántirányban jól merevíthető legyen. A találmány tárgyának egy példaképeni foganatosítását a mellékelt rajz tünteti föl, melyen az 1. ábra a hordágy hosszoldalának egy részét vázlatosan, kihúzott állapotban mutatja, a 2. ábra a hordágy egyik hosszoldalának nézete kihúzott állapotban, a 3. ábra egy keskeny oldalnézete kihúzott állapotban, a 4. ábra egy harántmerevítés nézete, az 5. ábra a hordágy jobb fejvégének nézete részben lecsappantott hordozó karokkal, a 6. ábra a fejvég egyik sarokrészének nagyobb léptékben rajzolt fölülnézete fölcsappantott állapotban, végül a 7. ábra a 2. ábra nagyobb léptékben rajzolt metszete az A—B vonal szerint. A keret hosszú és keskeny oldalai ugyanúgy, mint a 26623. sz. pótszabadalom tárgyánál, két egymásban eltolt (a) és (b) nürnbergi ollóból állnak. Az egyes részeket az (x) érintkezési helyeken összekötő szögecsek furatai nem egyenlő távolságokban vannak egymástól, hanem az (y) távolság valamivel nagyobb, mint a (h) távolság, a (j) távolság valamivel nagyobb, mint az (y). (k) pedig nagyobb, mint a (j) (1. ábra). Ezen elrendezés következtében a hordágy hosszoldalai fölfelé irányuló ívet képeznek, a mint az az 1. ábrabeli vázlatos rajzból kitűnik és a mint a 2. ábra mutatja.