31984. lajstromszámú szabadalom • Újítások golyós csapágyakon
Megjelent 1905. évi január lió 19-én. MAGY SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 81984. szám. V/e/1 - OSZTÁLY. Újítások golyóscsapágyakon CONRAD RÓBERT MÉRNÖK BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 május hó 13 ika. A találmány tárgya oly golyós csapágyakra vonatkozik, melyeknél a golyókat köztartó darabok vagy «kalitkák» tartják egymástól a kellő távolságban, főleg pedig oly golyós csapágyakra, minők a 30784. sz. magyar szabadalomban vannak leírva. Eme szabadalom szerint a golyók között egyes köztartókat helyezünk el, melyek többé-kevésbbé rugalmasak, esetleg teljesen merevek is lehetnek és melyek két csoportba: nyitott és zárt futófölületekkel bíró köztartókra oszthatók. A találmány tárgyát úgy az utóbbi csoportba tartozó, mint ama köztartókon eszközölt újítások képezik, melyeket a golyókkal szemben megfelelő oldalt alkalmazott lemezek, süvegek, kupakok vagy más hasonló tagok zárnak el és mely lemezeknek, süvegeknek, kupakoknak vagy más tagoknak az a föladatuk, hogy az esetleges golyótörés káros hatásait kiküszöböljék, egyúttal pedig a súrlódást is kisebbítsék. A találmány czélja már most az, hogy a golyós csapágyaknál a kalitkák és futófölület, főleg pedig a golyók és kalitkák egymásba való berágódását meggátolja, mert az ily kalitkás golyós csapágyaknál berágódások jóval gyakoriabbak, mint a kalitka nélküli csapágyaknál. Találmányom maga azon az elven alapszik, hogy a zárt futófölülettel bíró köztartó darabokat mindig átalakíthatjuk kenőanyag-tartályokká, mégpedig vagy oly módon, hogy a kalitkákban kanóczot helyezünk el, vagy pedig oly módon, hogy a kalitkákat konzisztens zsiradékkal töltjük meg. Ily módon, — minthogy mindegyik golyó mellett egy-egy köztartó fekszik — annyi keringő kenőszelencze képződik, a hány golyója van a golyós csapágynak. Ez az elrendezés példaképen a csatolt rajzon látható, melynek 1. ábrája a golyós csapágy egy részletét ábrázolja és több golyót és ezek között elhelyezett, a kenőanyag fölszívására alkalmas anyagból készült köztartókat tüntet föl, míg a 2. ábra az egész csapágy oldalnézete. A tulajdonképeni csapágy a (b) belső és (a) külső gyűrűből, továbbá az ezek között elhelyezett (c) golyókból áll, míg a golyók között a megfelelő anyagból készült, olajtartály gyanánt szereplő és az (e) burkolatba és (d) véglemezek közé zárt köztartóból áll. A kenőszelenczék segélyével a kenés kétféle módon végezhető: első sorban akként, hogy a kenésre mindig és állandóan a kenőszelenczéket használjuk, a mennyiben a csapágy alsó, mozgó részét bizonyos időközökben — például kéthetenkint — rövid
