31941. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénsav előállítására

szer akkora, mint a koksz közvetlen el­égetése által előállított gázoké. A szénsav elnyeletésére és újbóli fölszabadítására szol­gáló készülékek terjedelme ez által majd­nem felére redukáltatik. A sóoldatnak igen sok szenet fogyasztó váltakozó hűtését és fölmelegítését teljesen elkerülhetjük az által, hogy a sóoldat hőmérsékletét állandóan a káliumbikarbonát bomlási hőfokán tartjuk. A szénsav elnyeletését ekkor az által tesz­szük lehetővé, hogy az elégési gázokat a nyomás alatt levő sóoldatba sajtoljuk, mivel le Chatelier törvénye szerint az oldatban levő só nyomás alatt azon állapotba megy át, mely térfogat csökkenésnek felel meg, úgy hogy (mivel az oldatokra nézve is ér­vényes Avogadro-féle törvény értelmében 1 molekula 1 térfogattal egyenlő) több mole­kulára disszociált só nyomás alatt egyszerű, disszociálatlan molekulává fog átalakulni. A 2KHC03 (= 2 molekula) K2 COs Ha 0C02 (= 3 molekula) rendszerben tehát nyomás alatt szénsavfölvétel, nyomáscsökkenés al­kalmával pedig szénsavelbocsátás fog be­következni. Az eljárás gyakorlati foganatosítása foly­tonos üzem elérése czéljából, a következő­képen hajtható végre: Az abszorpciótartály, mely a meleg sóol­dattal nincs teljesen megtöltve, alul és fölül két-két nyílással van ellátva. Az egyik alsó nyíláson keresztül szorítjuk be az elégési gázokat, melyek szénsavukat a sóoldatnak adják át, míg a nitrogén a fölső nyílások egyikén át távozik. Ez nyomás alatt történik. A másik alsó nyíláson keresztül a szénsav­val telített sóoldatot lecsapoljuk, mely a tehermentesítés folytán a szénsavat elbo­csátja, a melyet azután a kompresszorokhoz vezetünk. A másik fölső nyílása a szénsav­tól megfosztott sóoldat újbóli bevezetésére szolgál, úgy hogy a sóoldat állandó körfo­lyamot végez. Az elégési gázok és a kész szénsav sűrí­tésére szolgáló kompresszorokat hajtó erőt a leggazdaságosabban és czélszerűbben oly módon állítjuk elő, hogy a víz- vagy gene­rátorgázt (ill. szívógázt) nem egyszerűen égetjük el, hanem gázmotort hajtunk vele. Kísérletek ugyanis azt bizonyították, hogy ezen gázoknak a motorban való elégetése által majdnem ugyanannyi erőt nyerünk, amennyi kell ahhoz, hogy az elégési gázo­kat (ez esetben tehát a kipuffogó gázokat) csöppfolyós szénsavvá dolgozzuk föl. A ki­puffogó gázok melegét arra használhatjuk föl, hogy a sóoldat hőmérsékletét állandó értéken tartsuk. A szénsav gyártását ezen eljárás szerint a minimumra korlátozott szénfogyasztással és a telepnek az eddigihez képest lényeges csökkentésével eszközölhetjük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás szénsavnak szénből (kokszból, antracitbői) való előállítására, jellemezve, az által, hogy a szénből előbb vízgázt vagy generátorgázt, (ill. szívógázt) és ezután ennek elégetése által C02 -ban gazdag elégési gázt állítunk elő, a mely­ből a szénsavat elvonjuk. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás foganatosí­tási alakja, jellemezve az által, hogy a C02 elvonása az elégési gáznak kálium­karbonátoldaton való keresztülsajtolás által történik, mely oldatnak hőmérsék­letét állandóan oly magasan tartjuk, mely a K2 C03 , ill. KHCO, só a mindenkori nyomástól fiiggő bomlási hőmérsékletének felel meg. 3. Az 1. alatt igényelt eljárás foganatosí­tására szolgáló berendezés, jellemezve az által, hogy a vízgáz vagy generátor­gáz (ill szívógáz) elégetésére gázmotor szolgál, mely az eljáráshoz szükségelt energiát, ill. mechanikai munkát szolgál­tathatja. rAf.'LA.h RkSZVKMY IÁR8A6ÁG NYOMDÁJA BDDAPkSTEM

Next

/
Oldalképek
Tartalom