31923. lajstromszámú szabadalom • Önműködő maximális kapcsoló

5 -zet oldása után a (42) gömböt ismét ere­deti helyzetébe rántja föl. A (39) drót hosszának növelése czéljá­­ból, azt egy vagy több (öl) csigán vezet­hetjük át, nehogy a készülék magasságát túlságosan növeljük. Magától értetődik, hogy a (42) súly he­lyett rúgót is alkalmazhatunk. A (39) drót tágulásának hatását tetsző­leges áttételi szerkezettel, pl. emelővel, öregbíthetjük. Természetes továbbá, hogy a 9929/02. i. sz. szabadalom 10. ábrája kap­csán leírt szerkezetet is alkalmazhatjuk a (39) drót áram alatt lévő hosszának bizo­nyos időszakonként való változtatására. Ez utóbbi készülékeket az egyik áram­­hozzávezetésnek a (39) dróton való elto­lása által állíthatjuk he. miáltal a (39) drót fűtött hosszát változtathatjuk. Magától értetődik, hogy a (39) drótot mellékzárlatba kapcsolhatjuk, míg a (41) ellenállás a főáramkörbe lehet iktatva. Itt megjegyzendő, hogy az összes hőtá­guláson alapuló azon foganatosítási alakok­nál, melyeknek a kiiktatott helyzetben meg kell maradniok, ezt az által is elérhetjük, hogy az elektromos áram által fűtött test­nek ellenállását a készülék kiütése után növeljük, a mi a legegyszerűbben, például az által eszközölhető, hogy a fűtőtestet több, pl. négy, párhuzamosan kapcsolt ve­zetőből képezzük, melyekből a készülék ki­ütése alkalmával hármat az áramkörből ki­iktatunk, vagy hogy a kiütés után még be­iktatott fűtőtestet úgy méretezzük, hogy a hosszegységre vett ellenállás nagyobb legyen, mint a kezdetben működő fűtőtesté. Úgy a törzsszabadalomban, mint az ösz­­szes pótszabadalmakban leírt összes szer­kezetek lényege abban rejlik, hogy a túl­fogyasztás megakadályozása, de a lámpák teljes kialvásának vagy a fogyasztók tel­jes árammentesítésének elkerülése czéljá­­ból ellenállás iktattatik az áramkörbe. Ezen kettős czél elérése szempontjából az ellenállást alkalmasan kell megválasz­tanunk, és pedig oly módon, hogy ez, illető­leg fokozatos beiktatásnál a maximális el­lenállás, körülbelül az ellenőrzendő fo­gyasztótelep ellenállásával legyen egyenlő, a midőn ez a megállapított maximumig vau terhelve. Természetesen egy bizonyos lati­­tudet engedhetünk a fogyasztónak. A mennyiben az ellenállásul szolgáló anyag vezetőképessége a hőmérsékletti 1 változik, az ellenállás méretezésére azon állapot irányadó, melyben az ellenállás mű­ködése alatt van. Ha az ellenállás gyanánt izzólámpát hasz­nálunk, úgy a kiiktatás alkalmával föl­lépő szikrázás megakadályozása, illetőleg csökkentése ezé Íjából előnyös a lámpák izzószálát fémből (platina, platina-irídium stb.) készíteni, mivel ellenállása csak fo­kozatosan növekszik a szükséges nagy­ságra. Daczára annak, hogy a találmány tár­gyát képező maximális kapcsolóknál a szik­rázás a gyakorlati minimumra van redu­kálva, mégis megjegyezzük, hogy ennek to­vábbi csökkentése czéljából kondenzátoro­kat alkalmazhatunk ismert módon. Végül még megjegyzendő, hogy a 31922. sz. szabadalomban védett szerkezetekhez teljesen analóg szerkezeteket készíthetünk az elektromos áram hőhatására alapítva, úgy hogy pl. a fönt ismertetett 32490. sz. szabadalomban védett hőhatáson alapuló szerkezeteknél a táguló vagy deformálódó közeg mozgásának kezdetén először az idő­vagy áramszámláiét szabadítja föl. S Z A15 \! > AI. MI KJ K X Y E K. 1. A 20041., 29008., 29009., 31922. és 32490. sz. szabadalmakban védett maxi­mális kapcsolónál az elektromágnesfegy­verzet vagy szolenoidmag váltakozó vagy hullámzó áram hatására történő rezgé­seinek megszüntetésére szolgáló beren­dezés. jellemezve a fegyverzetre az elek­tromágnes vagy szolenoid vonzóerejével ellenkező irányban működő, oly csilla­pító elektromágnes vagy a maximális kapcsoló elektromágnesétől mágnesezett vasdarab által, mely vagy a mágneses telítéshez közel áll, vagy melynek mág­neses erővonalai záródásukhoz arányta­lanul nagyobb légutat tesznek meg, mint az elektromágnes erővonalai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom